Infostart.hu
eur:
364.07
usd:
309.02
bux:
137661.6
2026. április 17. péntek Rudolf
Ungár Péter, az LMP társelnöke beszédet mond a párt budapesti kongresszusán 2023. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Ungár Péter: a profit nem előzheti meg az embert és a természetet

A hatékony zöldpolitika fontosságáról beszéltek az LMP 54. kongresszusának szónokai szombaton Budapesten, a tanácskozás nyilvános részében.

Ungár Péter, az LMP társelnöke megnyitójában arról beszélt: a politika egy csapatsport. A legfontosabb pedig az egy pártban, hogy tudja: együtt kell küzdeni, mert "csak közösség tud közösségi döntéseket végrehajtani" - fogalmazott.

Az LMP Magyarország zöld pártja - hangsúlyozta az ellenzéki politikus, aki szerint ez azt jelenti, "a profit nem előzheti meg az embert és a természetet", azaz helyre kell állítani az ember és a természet közötti, gőgünkkel, butaságunkkal felborított egyensúlyt.

Számos természeti jelenség mutatja, hogy minden percben közelebb kerülünk civilizációs vívmányok megszűnéséhez, és "a régi kerékvágás a szakadékba vezet" - fűzte hozzá.

Most kell küzdeni, jövőre már nem érünk rá - mondta az akkumulátorgyár-építések elleni tiltakozásról a politikus, aki szerint pártja fogja megvédeni a vizet, a levegőt és a termőföldet azoktól, akik azokat "el akarják adni a külföldi profitért".

Ungár Péter arról is beszélt:

felborult és végérvényesen megbukott az az 1990 óta működő konszenzus, hogy a külföldi tőkének "megfelelő országot" kell teremteni, az így érkező pénzből pedig jól fogunk élni.

A hétvégén évadnyitót tartó "másik két pártról" szólva megjegyezte: a Momentum nem zöld, hanem liberális párt, míg a DK-nak azt üzente, "nem vagyunk senkinek a zöldtagozata, nem leszünk; egy külön, önálló párt vagyunk".

Schmuck Erzsébet, az LMP másik társelnöke azt hangsúlyozta: gyökeres fordulat nélkül nem lehet kezelni a klímaváltozást, hozzátéve, "nincsen zöldpolitika zöld párt nélkül", ezért döntéshozó pozícióba kell kerülnie az LMP-nek.

Az ellenzéki politikus kiemelte: eredeti gondolataikból egy centit sem engedtek. "Zöldpártként jöttünk létre és zöldpárt vagyunk most is" - fogalmazott. "A jövő nemzedék érdekeit képviseljük a jelenben; politikai haszonszerzéssel tehát nem lehet vádolni bennünket" - tette hozzá.

Szerinte az általuk képviselt politikának napjainkban elsősorban nem a tagadással, hanem a szemfényvesztéssel, a "zöldre festéssel" kell megküzdeni, hiszen a probléma okozói azt igyekeznek eljátszani, hogy megváltoztak, "érdekli őket a jövőnk", de valójában nem tesznek semmit a fenntarthatóság érdekében.

Eközben - fűzte hozzá -, "időzített bombán ülünk", ám a kormányok többsége, köztük Magyarországé is "potyautas akar lenni", megúszni cselekvés nélkül a folyamatot.

Schmuck Erzsébet bírálta a kormányzat megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos politikáját, majd arról beszélt,

az az elképzelés, hogy "akkumulátor-nagyhatalmat" építsenek Magyarországon, végzetes hiba lenne. Rámutatott arra, ez a technológia rendkívül veszélyes, víz- és energiaigényes, márpedig ezekre az erőforrásokra máshol volna szükség.

A politikus szerint az akkumulátorgyárak építése nem az emberek és az élhető jövő, hanem az országba behozott autógyárak érdeke.

Schmuck Erzsébet úgy vélte: ez az ötlet "könnyen a Fidesz Bős-Nagymarosa lehet", emlékeztetve, hogy a rendszerváltás szimbólumává vált vízlépcső-beruházást az emberek egy jóval előrehaladottabb fázisban akadályozták meg.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×