Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A magyar-szerb határt védő kerítés a Madarasnál 2018. november 29-én. A honvédség 72 órás készenlét-ellenőrzési gyakorlatot tart november 28. óta a déli határszakaszon, ezzel is támogatva a rendőrség munkáját.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A kormány fél évvel meghosszabbítaná a válsághelyzetet

Az erről szóló rendelettervezet már felkerült a kabinet honlapjára. Az előterjesztők szerint azért van szükség rá, mert továbbra is nagyon sokan akarnak illegálisan bejutni Magyarországra.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet március 6-áig van érvényben, de a kormány meghosszabbítaná szeptember 7-éig. A rendelettervezet arra hivatkozik, hogy a rendőrség és a menekültügyi hatóság tájékoztatása szerint fokozódik a migrációs nyomás, vagyis egyre többen akarnak bejutni illegálisan Magyarországra.

Az orosz–ukrán háború, az energiaválság és az áremelkedés elterelte a figyelmet, erről a problémáról, de Orbán Viktor miniszterelnök többször is emlékeztetett rá, hogy nem szabad megfeledkezni róla. „A helyzet egyre nehezebb, a számok és a tények egyre riasztóbbak. Akik illegálisan vannak az országainkban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek. Ehhez meglehetősen sok munka és pénzügyi forrás szükséges” – fogalmazott október elején a miniszterelnök, aki szerint ezt igazán magára vállalhatná az Európai Unió, hiszen ez egy közös érdeke minden európai országnak. Orbán Viktor szerint eddig azonban nem jeleskedett az unió e tekintetben. „Szeretnék, ha itt jobban teljesítene” – tette hozzá.

A tömeges bevándorlás 2016 óta tizenkétszer meghosszabbított válsághelyzete mellett két veszélyhelyzet is érvényben van:

  • az egyik tavaly május vége óta az orosz–ukrán háború,
  • a másik pedig 2022. július közepétől az energiaválság miatt.

Az ellenzék ezeket, legalábbis ekkora mennyiségben és hosszúságban indokolatlannak tartja. A jobbikos Lukács László György korábban az Országgyűlésben bírálta az egymásra halmozott rendkívüli jogrendek gyakorlatát: „Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza ezt az országot, lassan az ország berendezkedése is veszélyhelyzet. Joggal mondják ezt az emberek, de amennyire ez humorosnak tűnik, valójában inkább egy tragédia abból a szempontból, hogy milyen Magyarországon a jogérvényesülés és hogy milyen központi állam képe van a kormánypártoknak” – fogalmazott.

A rendőrség adatai szerint idén eddig, tehát 24 nap alatt a határkerítésnél 1218 migránst tartóztattak fel és kísértek vissza a túlsó oldalra. 822 esetben sikerült megakadályozni a tiltott határátlépést, 29 embert azonban már Magyarország területén fogtak el. Őket előállították és eljárást indítottak ellenük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×