Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Polt Péter legfőbb ügyész az Ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 2-án. Mögötte Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

73 kamupártnál izgulhatnak április 3. miatt

A pártként működés megszűnését 63 esetben kérik kimondani, tízet pedig megszüntetnének.

A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indokolt ügyészi perindítás, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Emlékeztettek: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény alapján a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését,

ha két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választásokat követően a főügyészségek elvégezték a két egymást követő országgyűlési választáson jelöltet nem állító pártok kiszűrését. Ennek alapján 73 párt esetében merült fel az ügyészi perindítás indokoltsága.

A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet, indítványozva, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert az adatok szerint a párt felhagyott a tevékenységével és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból. További négy ügyben még tart a keresetelőkészítés, ezeknél a pártoknál arra utaló adatok merültek fel, hogy tevékenységükkel felhagytak és vagyonukról nem rendelkeztek. Ezekben az ügyekben a kereset benyújtásához, a jogalap meghatározásához további adatok beszerzése szükséges.

A 2018-as országgyűlési választás után 23 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, és hat ellen, mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×