Bár egyértelmű az emelkedés a múlt héthez képest, lassul a görbe emelkedése, ami várhatóan egy platóba fog hajlani, akár már a következő héten – mondta Rusvai Miklós a legfrissebb magyarországi Covid-adatok alapján. A víruskutató szerint ebből a szempontból a szennyvízadatok a meghatározók: ha stagnálás, legfeljebb minimális emelkedés látható, akkor bízhatunk abban, hogy a jövő héten tetőzni fog a mostani „járványhullámocska”.
Közben sajnos a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdai adataiból már kiderült: a 22 mintavételi helyből 17-ben emelkedés figyelhető meg. Öt mintavételi ponton stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, csökkenés egyik vizsgált városban sem tapasztalható. Erről bővebben itt írtunk.
Rusvai Miklós hozzátette: ha napokra elosztjuk a friss fertőzöttek heti számát, akkor olyan 1400-1500 körüli értéket kapunk, ami viszont lényegesen elmarad a január végi, február eleji 20 ezer körüli (napi) új esettől. Vagyis, ha lehet hinni a trendeknek, akkor ez valóban csak egy „hullámocska” lesz, ami a jövő héten tetőzhet – ismételte meg a víruskutató, aki szerint minderre az is
reményt adhat, hogy Nyugat-Európa már túl van a csúcson.
Emlékeztetett, Nagy-Britanniában kezdődött, majd Portugália és Franciaország következett, ahol már javult a helyzet. Jelenleg pedig Közép-Európában, Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon a legrosszabbak az adatok, de várhatóan, a keletebbre fekvő Románia sem fogja megúszni.
Rusvai Miklós érdeklődésünkre elmondta: jelenleg az omikron két alvariánsa, a BA4-es, a BA5-ös okozza a legnagyobb számú fertőzést Európa-szerte. E két variáns másfél hónapja bukkant fel, és fokozatosan leváltják a korábbi omikron mutációkat. Megjegyezte, a január-februári járványhullámot is már az omikron okozta, de annak főként BA2-es változata.
A víruskutató egyetértett azzal, hogy a vakcináknak nagy szerepük lehet abban, hogy kevesebb a beteg, noha ezek sem feltétlenül eredményeznek teljes védettséget minden beoltott személyben. Főként, mivel az új omikron mutációk képesek áttörni a korábbi – vagyis az eredeti vuhani változat ellen készült, és az alfa illteve a delta ellen is még nagyon hatékony – vakcinák által biztosított védelmet. Rusvai Miklós éppen ezért azt ajánlja, hogy aki eddig nem immunizáltatta magát, és nem tartozik rizikócsoportba, az várja ki a vélhetően ősszel forgalomba kerülő, kifejezetten omikronspecifikus vakcinákat. Majd csak akkor oltassa be magát, így nagyobb arányú védelemre tehet szert az év végére várható járványhullámok idejére.
„Most csak a rizikócsoportba tartozók oltassák magukat,
hiszen az ő esetükben, ha csak kis mértékben is, de hozzájárulhat a védelemhez a korábbi vakcinák által biztosított immunitás is” – tette hozzá.
Hans Kluge, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) európai regionális igazgatója a maszkviselés kötelezettségének visszaállítását javasolja az európai országoknak, arra hivatkozva, hogy meg kell előznie egy nagyobb őszi, illetve téli járványhullámot. De ezt még indolja az, hogy most is 3000 európai hal meg hetente a Covid miatt. Rusvai Miklós ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy a maszkviselés még korai, mert a jelenlegi hullám vélhetően hamarosan le fog csengeni, és nem jelent nagyobb megterhelést az egészségügyre, hiszen a kórházadatok – a lélegeztetőgépen lévők és elhunytak száma – viszonylag „kedvezőek”.
Ősszel viszont mindenképpen indokolt lehet majd a maszkviselés
a tömegközlekedésen és a közhivatalokban – fűzte hozzá a víruskutató.
Egy indiai kísérletre hivatkozva több orvosi szaklap azt írja, hogy egy új orrspray 48 órán belül 99 százalékkal csökkenti a koronavírus számát. Rusvai Miklós elmondása szerint valós adatról van szó, vagyis lehet reménykedni a készítményben. A szakember megjegyezte, Magyarországon jelenleg is forgalomban van egy készítmény, ami a koronavírus-fertőzés valószínűségét csökkenti. Az Allergodil nevű orrspray valójában egy allergiaellenes gyógyszer, aminek a hatóanyaga ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik, mint a koronavírus. Magyarán: ha valaki ezt a készítményt az orrába fújja, a Covid már ott nem tud kötődni, következésképp a fertőzős esélyét lehet vele csökkenteni. Igaz, legfeljebb 5-6 óráig tart, így aki vélhetően fertőzött környezetbe megy, annak néhány óránként meg kell ismételnie az alkalmazását.
Rusvai Miklós – megnevezés nélkül – említést tett hasonló elven működő, de más jellegű készítményről is, ami sokkal lassabban bomlik le, és akár 2-3 napig is védelmet nyújthat a koronavírussal szemben, hazánkban ilyet azonban nem forgalmaznak.
