Fodor István, a Demokratikus Koalíció (DK) egyik szabolcsi választókerületi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország egyik legszegényebb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben korábban EU-s támogatással indultak vállalkozóvá válást segítő pályázatok és OKJ-s képzések, amelyek segítségével a munkanélkülivé vált emberek újra visszakerülhettek a munka világába, idén azonban a megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint nem lesznek ilyen programok.

A témának a Népszava járt utána. A lapnak Fodor István elmondta: helyi polgárok keresték meg ezzel az üggyel, s ezt követően ő maga is elment a nyíregyházi munkaügyi hivatalba, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályát is felkereste, s kiderült: ebben az évben se képzés, se pályázat nem lesz.

Csak felzárkóztató képzések indulnak, szakmát adó egyáltalán nincsen – mondták az ország egyik leghátrányosabb térségében, a dél-somogyi Barcs járási foglalkoztatási osztályán. Az ügyintéző elárulta: könnyen elképzelhető, ősszel sem lesznek tanfolyamok, vagy a koronavírus miatt, vagy azért, mert nem is kapnak lehetőséget, hogy meghirdessenek bármit. Az ügyintéző azt tanácsolta, ha konkrét ötletünk van, hogy milyen irányban szeretnénk átképezni magunkat, jelentkezzünk egy önerős képzésre

Aki állás nélkül maradt, az jellemzően szeretne minél hamarabb visszatalálni a munkaerőpiacra, és mivel jelenleg mindössze három hónapig jár az álláskeresési támogatás, ennyi idő alatt kellene vagy a meglévő területén elhelyezkednie, vagy egy új szakmát elsajátítania. Utóbbihoz azonban a hazai képzési rendszer nem elég rugalmas és nincsenek olyan digitális tananyagok sem, amelyek lerövidítenék ezt az időt, így hiába ingyenes a szakmaszerzés Magyarországon, jó néhányan nem tudnak élni a lehetőséggel – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke.

Hozzátette, ha a munkaügyi központok nem indítanak rövidebb képzéseket, a szakképzési centrumok a jövőben csak lassabban tudják átvenni ezt a feladatot, mert jelenleg egy merevebb, inkább iskolai rendszerben, keresztféléves felvételi eljárással működnek, s jellemzően februárban és szeptemberben indítanak hosszabb kurzusokat.

Egy HR-es szakértő pedig arról beszélt a lapnak, hogy ha a munkaügyi központok nem indítanak az álláskeresést megkönnyítő képzéseket – amelyben már több éve rutint szereztek, felépítve egy teljes oktatási struktúrát – akkor légüres térbe kerülnek azok, akik gyorsan szerettek volna továbblépni és elhelyezkedni egy másik szakmában.

A Miniszterelnökség azt közölte az ügyben, hogy szerint a járvány okozta veszélyhelyzet idején a vállalkozóvá válási támogatási igények jelentősen visszaszorultak, a forrásokat a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként ezért átcsoportosították, így segítve a magyar családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat. Válaszuk szerint a vállalkozást segítő pályázatok továbbra is folyamatosak, a hamarosan induló TOP Plusz program pedig a vállalkozóvá válásban is segítséget nyújt majd.

Arra azonban a lap nem kapott választ, hogy munkaügyi központokban miért akadt el az eddigi képzési rendszer, s ez vajon összefügg-e az uniós pénzügyi csapok elzárásával.