Az egy éve létrehozott központ működéséről Kaderják Péter elmondta: a fő feladatuk az, hogy Magyarország 2050-es átállását klímasemleges gazdaságra tudományközi együttműködés szervezésével és végrehajtásával támogassák. Mérnökök, közgazdászok, jogászok és a vállalati partnerek bevonásával próbálnak olyan működőképes megoldásokat összerakni, amelyek segíthetnek abban, hogy ez a három évtizedes dekarbonizációs folyamat Magyarországon sikeresen megvalósuljon.

A klímavédelem mellett a másik céljuk az, hogy ez az átállás úgy valósuljon meg, hogy ebből a magyar vállalkozások, illetve a magyar kutatók a lehető legnagyobb lehetőséget hasíthassák ki.

"A zöld átállás, úgy látjuk, lényegében gigantikus beruházási program. A következő 3 évtizedben a magyar GDP 2-3 százalékát kell majd erre a célra fordítani, hogy az átállás megvalósulhasson. Az lenne tehát jó, hogy ha ebben a programban a magyar vállalkozások minél nagyobb mértékben tudnának részt venni. Ezeket próbáljuk támogatni szerény eszközökkel" – fejtette ki a BME Zéró Karbon Központjának vezetője.

A zöld átállás kulcskérdése Kaderják Péter szerint az, hogy a ma használt fosszilis energiahordozókat – a szenet, a lignitet, az olajat, a földgázt – milyen gyorsan és milyen hatékonyan tudjuk a klímavédelem szempontjából barátságos megoldásokkal kiváltani. Ilyen az atomenergia és ilyenek a zöld energetikai megoldások, valamint az energiatakarékosság is.

"Vannak területek, ahol gyorsan haladunk. Magyarország esetében például kulcsterület a villamosenergia-termelés zöldítése, karbonmentesítése, és itt az elmúlt években értünk el eredményeket. Nagyon jelentős napenergetikai beruházási bumm van például Magyarországon,

0-ról több mint 3000 megawattra nőtt néhány év alatt

a beépített napenergia-kapacitás az országban. Ám ahhoz, hogy ilyen lendülettel tudjunk továbbmenni, bizonyos kérdéseket meg kell oldani, és ezek közül a legégetőbb a villamosenergia-szektor rugalmassági képességének növelése" – mutatott rá Kaderják Péter. Hozzátette, utóbbi azt jelenti, hogy meg kell oldani az időjárástól függő termelők "kiegyenlítését" (hogy elegendő áram legyen akkor is, ha nem jut elég szél- vagy napenergia a rendszerbe, máskor pedig tárolni lehessen a fogyasztás szintje fölötti mennyiséget a biztonságos energiaellátás érdekében).

Egy másik fontos terület a dekarbonizációban a közlekedés zöldítése. Magyarországon is egyre népszerűbbek a belsőégésű motorokat részben felváltó, részben vagy teljesen elektromos meghajtást alkalmazó gépjárművek. Elindult az úgynevezett zöld busz program, ami a városi közösségi közlekedés helyben zéró kibocsátású közlekedésre történő átállását célozza – sorolta a BME Zéró Karbon Központjának vezetője. Hozzátette:

ezek a programok viszont még csak negyed- vagy félúton vannak,

és még nagyon sok teendő van e területeken.