INFORÁDIÓ
2022. augusztus 12. péntek
Klára

ukrajna

háború

maruzsa zoltán

menekültek

oktatás

emmi

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára Budapest legújabb iskolája, a II. kerületi Gyermekek Háza új épületének átadásán 2021. augusztus 31-én. Az építkezést a kormány 5,3 milliárd forinttal támogatta, és ez nem csak azt tette lehetővé, hogy új épületbe költözzenek, hanem azt is, hogy az intézmény gimnáziumi tagozattal bővíthesse profilját.

Maruzsa Zoltán: nem rángathatunk le senkit a vonatról azzal, hogy iskolába kell menni

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt

Az Ukrajnából Magyarországra menekült gyerekek közül jelenleg 268-an járnak óvodába és 1050-en iskolába – tájékoztatta az InfoRádiót az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára. Maruzsa Zoltán hozzátette: a menekült diákok heti öt órában felzárkóztató foglalkozáson vehetnek részt, az iskolák pedig fejenként havi 130 ezer forintot kapnak erre a célra.

Eddig mintegy 780 ezer ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, többségében hölgyek és gyerekeik. Közülük természetesen nem mindenkivel van dolga a magyar köznevelésnek, de aki úgy dönt, hogy Magyarországon marad, menedékes kérelemhez folyamodva, arra vonatkozni fognak a magyar oktatási rendszer szerinti jogok és kötelezettségek, így a tankötelezettség is – ismertette érdeklődésünkre az Emmi köznevelésért felelős államtitkára.

A hétfői adatok szerint 268 óvodást és 1050 iskolás az, aki eddig a magyar köznevelési rendszerben megjelent. Ennek a létszámnak nagyjából a fele ukrán–magyar kettős állampolgár, tehát jó eséllyel kárpátaljai magyarként definiálhatók. Rajtuk kívül a kettős állampolgársággal nem rendelkezők ukrán állampolgárok egy részei is nyilván beszél magyarul, de persze olyanok is akadnak szép számmal, akik nem – tette hozzá Maruzsa Zoltán kiemelve, hogy

mindannyiuk számára biztosítottak a magyar köznevelésben az alapszolgáltatások, illetve a többletszolgáltatások is.

Nyelvi szempontból tehát két jól körülírható körről van szó:

  • az a gyerek, aki beszél magyarul,
  • és aki nem beszél.

Előbbieket sokkal könnyebb lehet beilleszteni a magyar köznevelési rendszerbe, még ha nyilvánvalóan a két ország oktatási rendszere – a tananyag, a tanmenet, a követelmények tekintetében – jókora különbségek lehetnek.

Más lehet a helyzet a csak ukránul beszélő gyerekek esetében. Maruzsa Zoltán meglátása szerint az óvodáskorúak gyorsan és könnyen integrálhatóak, hiszen az általános tapasztalat, hogy ilyen közegben a fiatalok néhány hónap alatt képesek az adott nyelvet elsajátítani. Iskolai közegben viszont nem tudnak teljes spektrumú ukrán nyelvű képzést biztosítani, hiszen

nincs Magyarországon erre szakosodott köznevelési intézmény.

Megjegyezte: két iskolában zajlik ukrán nemzetiségi oktatás hazánkban, de csak néhány tantárgyra kiterjedően, tehát ezek sem arra jöttek létre, hogy adott esetben teljes spektrumú ukrán oktatást biztosítsanak.

Arra viszont lehetőséget biztosítanak – emelte ki a köznevelésért felelős államtitkár –, hogy mind a magyarul, mind a csak ukránul beszélő gyerekek délutánonként, tehát az alapszolgáltatásokon túl

részt vegyenek egyénileg egy ötórás felzárkóztató, vagy nyelvtanulást támogató foglalkozásban.

Maruzsa Zoltán magyarázata szerint egyelőre azért nem tudnak nagyon másképp eljárni – és nem is érdemes –, mert az említett létszám ( 268 óvodás és 1050 iskolás) 586 feladatellátási helyen van. Tehát nem arról van szó, hogy egy-egy iskolában megjelent több tucat Ukrajnából érkezett gyerek, hanem nagyon szétterülnek az országban.

A magyar köznevelési rendszerbe most bekerült ukrán gyerekekre természetesen ugyanaz a tanügyi szabályozás vonatkozik, mint az anyaországi tanulókra. „De nyilván egy matematikatanár nem azzal fogja kezdeni, hogy eléjük tesz egy papírt dolgozat gyanánt, és azonnal jól meg is buktatja őket. Nem erről szól a magyar köznevelés rendszere” – jegyezte meg Maruzsa Zoltán, hozzátéve, hogy a tanulmányi követelmények ugyan nem eltérőek esetükben, de „megvan a rugalmasság”, hogy kellő átmenetet biztosítsanak a számukra, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy idő, amíg mondjuk nyelvi szempontból fel tudnak zárkózni az adott iskolához.

Az említett felzárkóztató foglalkozásokért az oktatási intézményeknek, illetve a közreműködő pedagógusoknak 130 ezer forint támogatást nyújt az állam havonta. A nyelvtanulást segítendő, már elérhető a Könyvtárellátón keresztül a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség egyik tankönyve, valamint ha pszichológiai jellegű segítségre lenne szükség, a szakszolgálatok által rendelkezésre állnak megfelelő szakemberek – ismertette az államtitkár.

Azon gyerekekkel kapcsolatban, akiknek a szülei esetleg nem élnek a menedékes státusszal, ezáltal pedig nem kerülnek be automatikusan a magyar köznevelési rendszerben, Maruzsa Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai menekültek minden tájékoztatást megkapnak, ugyanakkor az oktatási kormányzat viszonylag

kevés joggal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy ha valaki belép a határon, akkor „azonnal lerángassák a vonatról”, mondván, hogy „azonnal iskolába kell menni”.

Azt is jelezte, hogy egyesek az adott ukrán iskoláknak a digitális oktatásában vesznek részt.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó hang

A menekült gyerekek oktatása – Maruzsa Zoltán, Emmi
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018