Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
333.97
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Szavazó az országgyűlési képviselő-választáson a Vasvári Pál Gimnáziumban kialakított szavazókörben Nyíregyházán 2018. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Nem tévedés, 270 párt vág neki a választási folyamatnak

Az Országos Bírósági Hivatal tett erről bejelentést. Nyilvánvalóan sokan elbuknak az ajánlási folyamatban.

Mintegy 270 párt indulhat az április 3-ai országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint.

Az OBH nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel.

Tavaly 58 pártot, míg 2022-ban eddig ötöt jegyeztek be jogerősen. 2018 óta 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak 34-et töröltek az OBH nyilvántartása szerint.

A 2018-as országgyűlési választás előtti évben 70 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116, 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.

A pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hét még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.

A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a felszámolási eljárás 2021. július 1-jén indult. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének é

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×