Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje beszédet mond a DK XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Dobrev Klára elárulta, lesz-e magyar parlamenti képviselő

A DK európai parlamenti képviselője valószínűleg ott lesz a közös ellenzéki lista második helyén az április 3-i országgyűlési választáson. De a magyar parlamenti mandátumát már nem veszi át, hanem marad az EP-képviselője.

Még nem dőlt el 100 százalékosan el, de Márki-Zay Péter arra kért, hogy én legyek a második a listán, és azt mondtam, hogy ha a pártelnökök is így döntenek, akkor igen – mondta Dobrev Klára a Jelennek adott videointerjúban.

A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, aki a párt jelöltjeként második lett az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek versenyében, eddig nem nyilatkozott arról, hogy milyen szerepet vállal az itthoni kampányban. Az EP tisztújításán nem pályázott újra az alelnöki posztra, sokan ebből arra következtettek, hogy hazai szerepvállalásra készül, de erről most ezt mondta: "Sok a dolog itthon, a kampányban pláne nagyon sok lesz, emiatt nem pályáztam újra az EP alelnöki székéért."

Az ellenzéki lista második helyezettjeként biztos bejutó lenne a következő Országgyűlésbe, és akkor választania kellene a két mandátum között. Az interjúban erről ezt mondta: "A mandátumomat nem fogom átvenni.

Vagyis európai parlamenti képviselő maradok. De hogy mi történik április 4-én, arról beszéljünk április 4-én."

Azt viszont kijelentette, ha a választáson megszerzik a többséget, akkor "kőbe van vésve Márki-Zay Péter miniszterelnöksége". A kampányról azt mondta, szerettek volna egy nagy közös kampányt a miniszterelnök-jelölttel és egyéni jelöltekkel, de Márki-Zay Péternek az volt a kérése, hogy a pártok elsősorban a saját egyéni körzeteikkel foglalkozzanak, ennek eleget is tesznek. "Tudomásul kell vennünk, hogy az előválasztáson más győzött, más koncepció, más egyéniség, más kampánystratégia. Nekünk ezt kell követnünk, és mi ebben nagyon fegyelmezettek voltunk. Az volt a kérés, hogy a pártok az egyéni jelöltjeikre koncentráljanak, az országos kampányt pedig a miniszterelnök csapata fogja szervezni. Ez is történik" – mondta Dobrev Klára.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×