Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Close-up of young man getting PCR test at doctors office during coronavirus epidemic.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

Újhelyi István: a kormány nem kérte az uniós támogatást tesztelésre

A szocialista parlamenti képviselőt a brüsszeli bizottság egészségpolitikai főigazgatója, tájékoztatta erről.

Visszalépett a magyar kormány abból az uniós programból, amely révén az ország mintegy 900 millió forintos vissza nem térítendő EU-s támogatást kaphatott volna gyors- és PCR-tesztek vásárlásához – közölte az Európai Bizottság Ujhelyi István szocialista EP-képviselő kérdésére. A brüsszeli testület egészségpolitikai főigazgatója, Sandra Gallina arról tájékoztatta levélben a politikust: eredetileg 20 tagállam jelezte részvételét a programban, de kettő időközben úgy döntött, nem él ezzel a finanszírozási lehetőséggel, az egyik Magyarország volt.

Az Európai Parlament kérésére a Bizottság a múlt nyáron különített el összesen 100 millió eurót a tesztek beszerzéséhez. A program keretében vásárolt teszteket nem az egészségügyben használták volna fel, hanem

azoknak szánták, akik például azért nem tudnak európai Covid-igazolványt szerezni, mert az EU-ban nem elfogadott vakcinát kaptak.

Így a program elsősorban azokat segítette volna, akiknek például külföldi tanulmány- vagy munkaút, esetleg családlátogatás miatt vált elkerülhetetlenné a teszt. Ilyen esetekben ugyanis az érintetteknek maguknak kell állniuk a költségeket, ingyenes vizsgálat csak Covid-gyanú esetén jár. Magyarországnak a támogatás maximális összege, 2,37 millió euró, vagyis majd 900 millió forint járt volna.

A Népszava megkereste a Miniszterelnökséget, hogy miért mondtak le erről a támogatási lehetőségről. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt nem vitatva, hogy lemondtak erről a forrásról. Azt írták:

A projekt rendkívül szűk támogatási kört célzott meg, rendkívül szűk határidőre korlátozódva: kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését előirányozva az EU Digitális COVID igazolvány kiváltása és az azzal történő utazás elősegítése érdekében. Noha a magyar részről a projekt megvalósításához szükséges teljes tervezés megtörtént, az utazási időszak közben véget ért és a Covid-19 újabb hulláma kezdetén járva a harmadik oltások beadása is megkezdődött (2021 augusztusától), ezzel megerősítve az első két vakcina által biztosított védelmet, egyben biztosítva az unió tagállamaiba való utazás lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×