Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke (j) és Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatót tart az Országház előtt 2021. október 8-án. Karácsony Gergely visszalép az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folytatott versenyből. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP által indított politikus közölte: arra kéri támogatóit, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péterre szavazzanak.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elkezdi az ellenzék a népszavazási aláírásgyűjtést

A két téma a Diákvárost és a 270 napos álláskeresési járadékot érinti. Márki-Zay Péter bakizott utóbbi bejelentésekor.

Budapesten és a 23 megyei jogú városban, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd irodáiban és az ellenzéki országgyűlési képviselőjelölteknél várhatóan szerdán elkezdődhet az aláírásgyűjtés a Diákvárosra és a 270 napos álláskeresési járadékra vonatkozó népszavazáshoz – jelentette be Márki-Zay Péter.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje az országgyűlési képviselőjelöltek társaságában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte népszavazási kérdések az emberek valódi problémáival foglalkoznak, szemben a kisebbségi csoportokat megbélyegző fideszes kérdésekkel.

Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, a Diákvárosra vonatkozó kérdés esetében arról kell dönteni, hogy "a kínai kommunista migránsegyetemnek akarunk-e több pénzt adni, mint az összes magyar egyetemnek" vagy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően a fővárosban tanuló vidéki diákoknak megfizethető lakhatást biztosítani.

A Fudan Egyetem támogatásáról szóló törvényt ezért vissza kell vonni

– szögezte le.

A másik kérdés az összefogásról, a szolidaritásról, a szeretetről és a gondoskodásról szól – jelentette ki. Ennek célja, hogy a járvány idején munkájukat elvesztők támogatására az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama 30-ról 90 napra emelkedjen – közölte. Majd miután munkatársa, Simon András pontosította az elhangzottakat, a politikus kijavította magát, és azt mondta, azt szeretnék elérni, hogy a támogatás időtartama a jelenlegi 90-ről 270 napra nőjön.

Márki-Zay Péter azt mondta: a népszavazási kezdeményezések aláírása csupán egy percbe telik, mégis szimbolikus jelentőségű az ellenzék teljes összefogásával megszervezett előválasztástól a kormányváltásig tartó küzdelemben.

Címlapról ajánljuk
„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×