A hatvani Albert Schweitzer Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvos a fenti esetről a Portfoliónak elmondta, a beteg a kórházba szállítást és a terápiát elfogadta, mert lélegeztetniük kellett, de ellátás közben sem mondta azt, hogy érdemes lett volna beoltatnia magát. A szakember megjegyezte, ha hivatalos kórházi adatokból látnák az emberek, hogy mennyivel több esélyük lenne beoltva a súlyos betegség elkerülésére, az növelhetné az oltási hajlandóságot.
Zacher Gábor arról is beszélt, hogy nem egyszer előfordul, például sima lábtörésnél vagy más mentési esetnél a mentős elátás során elvégzik a szükséges gyorstesztet, és már ekkor kiderül, hogy a beteg ugyan más ellátásra szorul, de egyébként koronavírusos is.
A covidos esetek döntő része a nem oltott betegek közül kerül ki, főleg a súlyos állapotban lévők – számolt be a jelenlegi helyzetről. Hivatalos adatok híján továbbra is csak egymás közötti információcserére tudnak hagyatkozni az orvosok.
A tapasztalatok szerint minden öt be nem oltottra jut egy beoltott. Az intenzív terápiára szorulók körében pedig minden hetedik-nyolcadik beteg az, aki kapott valamilyen oltást.
A hatvani kórház orvosa elmondta, minden beoltott 10-12 nap múlva már nemcsak saját magát, hanem a környezetét is védi.
Megjegyezte még, hogy a korábbi járványhullámok tapasztalatai alapján a 4. hullámra már van rutinjuk abban a kórházi vezetőknek, hogy az intézményeik melyik részlegében rendezkednek be elkülönítetten a koronavírusos betegek ápolására, és mely területen ápolják a többi beteget.