Hétfőn elhangzottak a perbeszédek a magyar és a lengyel kormány, valamint a megtámadott törvényt jóváhagyó uniós intézmények jogászai részéről; a bírák és az első véleményt majd megfogalmazó főtanácsnok kedden tehették fel az üggyel kapcsolatos kérdéseiket.

Egyelőre kevés információ szivárgott ki az elhangzottakkal kapcsolatban. A két ország kereseti kérelmének tartalma ismert, fent van az Európai Unió Bíróságának honlapján, és van némi információ arról is, hogy nagyjából mi hangzott el például a beavatkozó államok oldaláról.

"Mindent mérlegre téve azt tartom valószínűnek, hogy

még idén ítélet születhet ebben az ügyben"

– mondta megkeresésünkre Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Mint mondta, a most is alkalmazott gyorsított eljárás esetén az Európai Unió Bíróságán a kérelem jóváhagyásától kezdve 3-9 hónapon belül szokott ítélet születni; a 9 hónap december közepén járna le. "Ha tartja magát a bíróság a megszokott gyakorlatához, akkor novemberben főtanácsnoki indítvány ismertetésére kerülhet sor, és szerintem decemberben lesz ítélet. Ha nem, akkor át fog csúszni január-februárra, de ennek kisebb a valószínűsége" – mondta a szakember.

Minden jel arra mutat, hogy a lengyel és a magyar keresetet elutasítják, vagy teljesen vagy részlegesen,

hiszen a magyar keresetlevélben vannak másodlagos kérelmek is, szemben a lengyel keresettel – mondta Tóth Norbert. Emlékeztetett: Magyarország nemcsak azt kéri – mint a lengyelek –, hogy az EU bírósága teljes egészében semmisítse meg az érintett rendeletet, hanem azt is, hogy ha erre nem kerül sor, akkor bizonyos pontokat mindenképpen töröljön el.

A két állam keresetének az a lényege, hogy ne lehessen uniós pénzkifizetést jogállamisági kritériumhoz kötni.

Van ugyanis egy úgynevezett jogállamisági rendelet, amelyet 2020 decemberében fogadott el az Európai Tanács és az Európai Parlament mint társalkotó intézmény az Európai Unióban. Ez elvileg hatályba is lépett 2021. január 1-jén és azóta alkalmazni lehetne, de mégsem teszi ezt az Európai Bizottság, különböző okok miatt. (Az alkalmazás elmaradásáért kritizálták is az EB-t, például az Európai Parlament részéről.)

Az is ismert, hogy 2021. március 11-én Magyarország és Lengyelország a lehetséges határidő végéhez közeledve beadta kereseti kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió Bírósága semmisítse meg ezt a rendeletet vagy részben vagy egészben.

A két ország többféle jogi érvet sorakoztat fel, a lengyelek 11-et, a magyarok pedig 9-et.

"Szerintem a legerősebb érv az, hogy párhuzamos eljárást hoz létre a jogállamisági rendelettel az Európai Unió a 7. cikk szerinti eljáráshoz képest, hiszen a 7. cikk szerinti eljárás is az Európai Unió alapértékeivel kapcsolatban indulhat el, köztük a jogállamiságra hivatkozva. A két indítványozó ország azt állítja többek között, hogy ez az új eljárástípus lényegében megkerüli a 7. cikk szerinti eljárást. Ennek ellenére gondolom azt, hogy végül az EU bírósága ezeket a kereseteket el fogja majd utasítani" – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Azt ugyanakkor

elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos pontokat valóban kiemel a rendeletből az Európai Unió Bírósága, és megsemmisíti.

Ha ez történne, akkor úgy kell tekinteni, mintha azok a szabályrészek meg sem születtek volna, azokat nem lehet majd alkalmazni, sőt, hasonló szabályt nem is lehet utána alkotni.

"Ezek viszont olyan szakaszok, amelyek, úgy tűnik, a jogbiztonság elvét sértik, nem kellően világosak, nem kellően pontosak. Ha kiemelik, megsemmisítik őket, az az ügy érdemi részét nem fogja befolyásolni, viszont azt lehet mondani később, hogy részben mégiscsak igazat adott Magyarországnak az EU bírósága" – fejtette ki Tóth Norbert.