Az ATV-n közvetített vitában Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter ismertette álláspontját. Ők gyűjtötték össze a miniszterelnök-jelölt jelölti pozícióhoz szükséges húszezer aláírást.

A vitában három témakörben beszélhettek a kisorsolt sorrendben:

• a bérek, nyugdíjak, szociális ellátások
• az egészség és oktatás ügye
• a közéleti tisztaság, a korrupció csökkentése és az elszámoltatás

Az első kérdés az volt, hogy az első héten mi lenne a három legfontosabb intézkedése.

Jakab Péter: Vissza kell menni az alapokhoz, minden olyan törvényt hatályos kívül kell helyezni, amely lehetővé tette az állampárt létrehozását. Teljes sorcserét kell végrehajtani, biztonságos átmenet kell. Csatlakozni kell ez európai ügyészséghez. Helyre kell állítani az egészségügy helyzetét, már az első héten életmentő beavatkozásra van szükség.

Márki-Zay Péter: Szakértői kormányra van szükség. A második legfontosabb az elszámoltatás, ehhez új alkotmány kell. A harmadik egy átfogó intézkedéscsomag, ebben szerepel az önkormányzatok önállósága, az uniós támogatások újjászervezése, a média és az ügyészség felszabadítása az állampárt hatalma alól. Haladéktalanul a béreket is rendezni kell a rendőrségen, a pedagógusoknál és az egészségügyben.

Karácsony Gergely: Le kell hívni a hatezer milliárd fontos uniós támogatási csomagot. Az adóhivatal zárolni fogja azoknak a számláját, akik közpénzből gazdagodtak. Módosítani kell azt a törvényt, amely alapján a minisztereknek esküt kell tenniük az alaptörvényre.

Fekete-Győr András: A karmelita kolostor kulcsát oda kell adni a korrupcióellenes ügyészségnek. Vissza kell vonni a homofób törvényt. Ki kell nyitni a független sajtó előtt a parlamentet.

Dobrev Klára: Óránként kell három intézkedést meghozni, azonnal költségvetési törvényt kell módosítani, és az oligarcháktól az emberekhez kell átcsoportosítani a pénzeket.

Az elhangzottak kapcsán kérdésre válaszolva Jakab Péter arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt az első héten börtönbe kell küldeni, szerinte ez nem feszegeti a jogállamiság kereteit, és ugyanezt mondta Karácsony Gergely a számlák zárolásáról. Úgy véli, hogy nem lehet megvárni, amíg végigmennek a bírósági eljárások, már most is lenne mandátum arra, hogy fel lehessen lépni ez a kör ellen. Márki-Zay Péter a gazdaság felszabadításáról azt mondta, azt jelenti, hogy a politikai kapcsolatok helyett a tudás, a tehetség dönt a források elosztásáról. Fekete-Győr András szerint olyan nemzeti nagytőkére van szükség, amely versenyképes, amely a nemzetközi versenyben is megállja a helyét. Dobrev Klára a kétharmados törvényekről úgy fogalmazott, hogy ki kell mondani, hogy az alaptörvény alkotmányellenes, ha ezt nem mondják ki, nem fognak tudni kormányozni.

A folytatásban a bérek, az adók, a nyugdíjak, a szociális ellátások ügyéről esett szó.

Dobrev Klára azt emelte ki, hogy egyértelmű a miniszterelnök feladata, a gazdaságpolitika középpontjába vissza kell helyezni az embert. Téveszme, hogy a versenyképesség a kizsigerelt munkaerőn múlik, azok az országok sikeresek, ahol a sokaság versenyképes. Ha ez áll a gazdaságpolitikai középpontjában, Magyarország sikeres lesz.

Jakab Péter szerint több pénzt kell hagyni az embereknél. Nem attól versenyképes az ország, hogy olcsóbban dolgozik a magyar, nekünk minőségben kell versenyképessé válni. Ezt meg kell fizetni, az uniós forrásokból ehhez magas hozzáadott érték előállítására képes vállalkozásokat kell támogatni. Differenciált nyugdíjemelés kell, és 40 év után a férfiak is mehessenek nyugdíjba.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi példákat hozott az adósságrendezésre, a béremelésre, szerinte ezzel a recepttel Magyarország is sikeres lehet. Az euró bevezetésével lehet stabilizálni a bérek és a nyugdíjak értékét. Adóemelésről beszélni sem szabad. Rugalmas nyugdíjrendszer visszaállítása kell.

Karácsony Gergely létrehozna egy 10 éves gazdasági megállapodást a munkavállalók és munkaadók között a bérek emelése érdekében. Adóátrendezésre van szükség, a minimálbér legyen adómentes, de a tőkeerős nagy cégek tudnak magasabb adót fizetni. Kiszámítható, korrupciómentes gazdaságot biztosítanak, cserébe magasabb adókat kérnek. A bérek és a nyugdíjak nem szakadhatnak el egymástól. Senki se élhessen 100 ezer forintnál kevesebből.

Fekete-Győr András abban hisz, hogy fel kell zárkózni a nyugathoz, ehhez arra van szükség, hogy legyen elképzelés az ország jövőjéről. Legyen négynapos munkahét, ez külföldön már megszokott. Rugalmas nyugdíjrendszer kell, legyen egyéni nyugdíjszámla, és lehessen dönteni a nyugdíj időpontjáról. Be kell vezetni az eurót, ez az integráció alapja.

Jakab Péter vitatta Márki-Zay Péter azon állítását, hogy Magyarországon csökkentek az adók, szerinte az alapvető élelmiszerek és egyéb fontos termékek esetében az áfát csökkenteni kellene, és az szja-visszaigénylés lehetőségét bővíteni kell. Márki-Zay Péter nem adóztatná egységesen a gazdagokat, hanem aki jogtalanul gazdagodott, attól vissza kell követelni a pénzt. Karácsony Gergely szerint is túl magasak az adók, és aki tisztességesen szerezte a vagyonát, szívesen ad be a közösbe, ha tudja, hogy nem lopják el a pénzét.

Az újabb témakör az egészségügy és az oktatás, az volt a kérdés, hogyan lesz egészségesebb és okosabb ország.

Fekete-Győr András arról beszélt, hogy rendszerváltás kell az egészségügyben is. Szektorsemleges finanszírozás kell, az állam szolgáltatást vásárolhat a magánintézményekben is, ezzel csökkenthetők a várólisták. Az oktatásban most nem a gyerekek a prioritás, az új rendszerben a tanárok fognak a legjobban keresni. A finn modellből a legjobb gondolatokat át kell venni, felkészíteni a diákokat az életre, az iskolák között nem lehet minőségi különbség.

Dobrev Klára szerint teljes szemléletváltásra van szükség. Kell kilencezer új egészségügyi szakdolgozó, háromezer új orvos, ötszáz új háziorvos. Enélkül nincs modern egészségügy. Az oktatásban egyértelműen látszik, a fő probléma, hogy nincs elég pedagógus. El kell kezdeni költeni rájuk, az emberekre.

Jakab Péter szerint arra kell felkészíteni a gyereket, hogy legyenek innovatívak, nyitottak, problémamegoldók, ehhez rendezni kell a körülményeket, a béreket. Fel kell emelni 18 évre az iskolakötelezettséget. Az egészségügyben nem lehet minden embert átterelni a magánellátásba, mert sokan ezt nem tudják megfizetni.

Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, ez a két terület a leginkább katasztrófa sújtotta. Komoly felzárkóztatásra van szükség. Az egészségügyben be kell vonni a magánellátást, több dolgozóra van szükség, Az oktatásban modern tudásra van szükség, ne szakadjon le egy gyerek sem.

Karácsony Gergely szerint nincs vita ezekben a kérdésekben, mert a járvány idején ez a két terület összeomlott. Ötvenszázalékos béremelés kell az egészségügyi szakdolgozóknál, a magánegészségügy bevonása viszont veszélyes lehet. Egységes kockázatközösség kell, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül. Az oktatásban a lengyel mintát ajánlotta, bért kell emelni a pedagógusoknál, kompetencia alapú alaptanterv kell, és meg kell adni az intézmények autonómiáját.

Fekete-Győr András azt vetette fel, hogy a pedagógusbéreket a diplomás átlagbérekhez kell felzárkóztatni, Dobrev Klára szerint ennél többre van szükség, csak az illetményalapot kötné a minimálbérhez. Az lesz az értékmérő, hogy hányan jelentkeznek majd pedagógusnak a felsőoktatásban. Márki-Zay Péter szerint a pedagógusok szabadságát kell visszaadni, képezni és motiválni kell őket. Karácsony Gergely visszaadná az iskolákat az önkormányzatoknak, és kapjanak legalább akkora támogatást, mint az egyházi fenntartású intézmények.

Az utolsó kérdéskörben a közéleti tisztaság, a korrupció csökkentése és az elszámoltatás volt a téma.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer lényege a közpénz áramlása, elsőként ezt kell elzárni, és azonnal szét fog esni. Akkor lesz stabil alkotmányos rend, ha elfogadnak egy új alkotmányt, amely mindenki alkotmánya lesz. A megerősítéshez mindenképpen népszavazásra van szükség.

Fekete-Győr András szerint sokan attól félnek, hogy nagyon be van betonozva a rendszer, ezért azon dolgoznak közösen, hogyan lehet lebontani a mostani államot. Van egy 25 pontos tervezetük. Ebben szerepel a korrupcióellenes ügyészség felállítása, a közpénzcsapok elzárása, hogy egy miniszterelnök csak legfeljebb nyolc évig lehessen hatalmon, és el kell indítani a felcsúti pert.

Dobrev Klára elszámoltatási programja: aki lopott, börtönbe kell zárni, a lopott vagyont pedig el kell kobozni. A feladat a rengeteg pénzt visszaszerezni, de ebből lesz forrás a béremelésekre, egyéb kiadásokra. Ha nem tudják a korrupciót megölni, akkor a korrupció fogja megölni az új kormányt. Ehhez el kell törölni a kétharmados törvényeket.

Jakab Péter szerint az elszámoltatás részleteit nem szabad elárulni, de a korrupcióellenes ügyészségre szükség van és a csatlakozásra az európai ügyészséghez. 99 százalékos különadót vetne ki az állami pénzből az utóbbi években gazdagodókra. A mentelmi jogot el kell törölni a parlamentben. Politikus és családtagja ne pályázhasson állami és unós forrásra.

Márki-Zay Péter ismét hódmezővásárhelyi példát említett, 22 feljelentést tettek, de az ügyészségen ezek az eljárások elakadtak. Az elszámoltatásnál el kell jutni a fő bűnösökhöz, a vagyonelkobzásra szükség van.

Vita alakult ki abban, hogy Zuglóban Hadházy Ákost vagy Tóth Csabát kell-e támogatni, Hadházyt, a Momentum jelöltjét Fekete-Győr András a korrupcióellenes ügyészség élére is ajánlotta. Dobrev Klára megerősítette, feles törvényben kell a kétharmados törvényeket eltörölni. Karácsony Gergely is úgy fogalmazott, hogy nem kell jogászkodni, a pénzcsapokat el kell zárni. Jakab Péter szerint az elszámoltatás ígérete az elmúlt harminc évben elinflálódott, ezért csak attól hiteles az ígérete, aki eddig nem volt hatalomban. Fekete-Győr és Jakab vitába keveredett Zugló ügyében, a Momentum jelöltje úgy fogalmazott: "Zuglóban egy kecske is legyőzné a Fideszt", ezért elutasította azt a Jakab-érvelést, hogy az MSZP-s Tóth Csaba kétszer már biztosan nyert a körzetben, Hadházy pedig még sehol sosem.

Végül arról beszéltek a jelöltek, miért éppen rájuk szavazzanak az előválasztók.

Márki-Zay Péter a kétszeri hódmezővásárhelyi győzelmével érvelt, és a baloldali választók szavazatait is kérte. Szerinte a 2022-es választást a vidéki és bizonytalan szavazók fogják eldönteni, és most egy pártfüggetlen civil tudja őket az ellenzék mellé állítani.

Karácsony Gergely szerint több közös van a jelöltek között, mint különbség. A miniszterelnök-jelöltnek közös nevezővé kell válnia, és két éve már ő azzá vált a fővárosban. Közös nevezőt kell találni nemcsak a hat párt szavazóival, hanem a bizonytalanokkal is. Ő a legjobb az egyesítésben, ezért kell rá szavazni.

Fekete-Győr András szerint akkor van értelme ennek a közös indulásnak, ha nyerni tudnak. Mögötte vannak a fiatalok, és nem csak annyi mondanak, hogy "Orbán, takarodj", hanem megmondják azt is, hogy milyen Magyarországot akarnak. Ha valódi változást akarnak, akkor a Momentumra kell szavazni.

Dobrev Klára szerint meg fogják nyerni a választást, mert meghallották a szavazók óhaját. A rendszert viszont csak kormányzással lehet lebontani, és vállalja ezt a feladatot. Hitet és erőt akar adni az ellenzéki választóknak.

Jakab Pétert az érdekli, hogy megadják az országnak a szabadságot, a jólétet és a kiszámíthatóságot harminc év után. Elszámoltatást ígér, és ha nem sikerül, akkor lemond, mert nem hatalom érdekli, hanem az igazság.

Folytatás szeptember 24-én, akkor két nappal az előválasztás első fordulójának urnazárása előtt ismét a televízióban vitázik majd az öt jelölt.