Pulai András szerint jelen helyzetben sem vesztese, sem nyertese nem volt a vasárnapi első ellenzéki miniszterelnök-jelölti vitának, legfeljebb „az erre fogékony és nyitott – mondanám, hogy ellenzéki bizonytalan, de valószínűleg nem csak – választói közösség, aki ezt izgatottan követte” – fogalmazott a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója.

Szerinte kijelenthető, hogy a jelöltek biztonsági játékot játszottak, nem voltak éles konfliktusok, feltehetően tudatosan. „Inkább bemutatták a saját elképzeléseiket, semhogy vitába szálltak volna egymással, ami összességében az előnyükre szolgált” – magyarázta. A szakember megjegyezte, mindez egy markáns, a választók számára izgalmasan összeállított példa volt arra, hogy

a politizálás nemcsak a konfliktusokról és versengésről szól, hanem az együttműködésről is,

a kettőről egyszerre, amit újra kell tanulni a magyar politikában.

Pulai András egyetértett, a vasárnapi miniszterelnök-jelölti vitában azért sem „aprították egymást” a felek – ahogyan az például szokás az ebből a szempontból nagyobb történelmi múlttal rendelkező Egyesült Államokban hasonló szituációkban –, mert idehaza még tanuljuk az előválasztást, és az ellenzéki szavazók vélhetően nem tolerálnák, ha az egyes jelöltek túlzottan markánsan jelenítenék meg azt, hogy miben különböznek a többiektől, és szerintük miért jobbak. Valamint fakadhat a jelöltek karakteréből, indítottságából is, abból, hogy ők hogyan szeretnének nyerni – tette hozzá. „Úgy tűnik, nem úgy szeretnénk megnyerni egymás szavazóit – nyilván a sajátjaikon túlmenően –, hogy konfliktusos helyzetben elszipkázzák őket, hanem hogy hidat teremtenek saját maguk és a másik politikus között, és azon át hívják a szavazókat” – fogalmazott a szakértő.

Bár mindkettő legitim stratégiának tekinthető, meglátása szerint

egyik jelölt karakterében sincs meg, hogy akár öncélúan, akár nem öncélúan, de az ellenzéki táboron belül konfliktusosan lépjen föl.

„Ha erre volna lehetőség, lenne ilyen jelölt, akkor a választók eldöntenék, hogy a konfliktusos- vagy a hídépítő jelölt az, amelyik inkább szimpatikus, de úgy látszik, most más az étlap” – tette hozzá. Mindez némileg érthető, hiszen a Puclicus Intézet kutatásai azt az alapállást támasztják alá, hogy a választók jelen pillanatban azt várják a ellenzéki politikusoktól, legyenek miniszterelnök- vagy választókerületi jelöltek, hogy a lehető legtöbb embert, ellenzékit, illetve bizonytalant tudják integrálni a saját táborukba, komoly csatára kényszerítve majd a kormánypárti jelölteket – emlékeztetett Pulai András.

Pulai András meglátása szerint az előválasztáson résztvevő szavazók számára – a vitát illetően – a legfontosabb kérdés az lehet, hogy ki az, aki a legnagyobb eséllyel győzheti le Orbán Viktort és képes kormányozni, és erre próbáltak optimalizálni a jelöltek is. Minden más egy kicsikét a háttérbe szorult, így például a programjaik részletei is, bár amennyire látható volt, a főbb pontok között jelentős különbségek nincsenek. A jelöltek elsősorban tehát a karakterüket próbálták formálni, bemutatni – tette hozzá a szakértő. „Elhitetni a választókkal, hogy ők az értelmes és érdemes kihívói a most már lassan 12 éve kormányzó Orbán-kormánynak,Orbán Viktornak, nem más. Karakterépítés zajlott, és a karakterek csatáját láttuk kibontakozni, hiszen lesznek még viták” – fogalmazott.

Rotyis Bálint: nem vita, hanem egy beszélgetés volt

A Nézőpont Intézet elemzője szerint az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek televíziós vitaestje valójában nem volt vita, miután nem voltak láthatók ellentétek, és a résztvevők gyakorlatilag egymás után jelezték, mi mindenben egyetértenek. Aki tehát arra számított, hogy lát majd esetleg különbséget, eltéréseket a jelöltek között, az minden bizonnyal csalódott – fogalmazott az InfoRádiónak Rotyis Bálint.

„Ez nem vita volt, hanem beszélgetés volt”

– jegyezte meg.

Az elemző hozzátette, amennyiben az ellenzéki szavazók, akár a bizonytalanok többsége az összefogást várja, követeli 12 éve, akkor viszont kár volt vitát tartani, hiszen annak során épp az lenne a lényeg, hogy kiderüljenek az ellentétek, ahogyan egy választás során is az a cél, hogy meg lehessen különböztetni a különböző jelölteket.

„Ha valóban ez az elvárás, akkor az egész esemény úgymond értelemtelen volt”

– mondta Rotyis Bálint, aki szerint a vita hiányában a bizonytalanok biztosan nem lettek okosabbak.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint, ha voltak is minimális eltérések, a jelöltek egymást ismételgették, ezért nagyon nehéz lenne győztest vagy vesztest hirdetni. Rotyis Bálint emlékeztetett, többször is jelezték, hogy az elhangzott állításokat közösen tovább kívánják tárgyalni, majd egy közös programba egységesítik. „Tehát ilyen értelemben győztes vagy vesztest hirdetni, aligha lehet. Mindenki próbálta a magához legjobban illő személyiséget visszatükrözni” – ismételte meg.

Az elemző szerint vasárnap ugyanazokat a programpontokat lehetett visszahallani, amiket már az elmúlt hetekben, hónapokban ismertettek az ellenzéki oldalon. Rotyis Bálint emlékeztetett például, hogy a jelöltek egy része ismételten hangsúlyozta, hogy a 2010 utáni alkotmányos rendet „törvényen kívülinek” tekint, és győzelmük esetén akár feles többséggel is átírnának kétharmados törvényeket, akár az Alaptörvényt. De szó esett arról is, hogy Magyarországot csatlakoztatnák az Európai Ügyészséghez. „De ezeket régóta tudjuk, tehát valójában a vita nem hozott új információt, a jelölteknek nem sikerült újat mondaniuk” – vélekedett a Nézőpont Intézet munkatársa.