eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Előkészítik oltáshoz a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagját a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Második oltás: már az uniós átlag alatt vagyunk

Kiugróan sok magyar mulasztotta el felvenni a második vakcinát, pedig a delta variáns még a teljes védettséget megszerzőkre is veszélyes.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) számára harminc európai uniós ország szolgáltat adatot a vakcinákról. Magyarország az év elején sokáig Máltával fej fej mellett versenyezett, azonban a hazai oltási kedv csökkenésével sorra megelőztek minket a többiek – írja a 24.hu. A felnőtteknek beadott első dózisok számában jelenleg már csak a huszadik helyen állunk, azonban a második dózisokat tekintve még hetekig átlag felett teljesítettünk. Aztán megérkeztek a múlt heti adatok.

Az ECDC-nek megküldött számokból kiderül, hogy amíg a harminc ország átlaga 63,7 százalék (ilyen arányban kapták meg a felnőttek a második oltását), addig Magyarországon ez 63,2 százalék.

Az első oltását átlagosan százból 76 felnőtt kapta meg a vizsgált európai országokban, hazánkban ez az érték 67,5 százalék, és alig nőtt az elmúlt hetekben.

A legfrissebb adatok szerint kedden 17 444-en kapták meg az első oltást, ennél többen legutóbb június 9-én (18 246) – az emelkedést annak köszönhetjük, hogy hétfőn és kedden a regisztrált diákokat is elkezdték beoltani.

A lap hozzáteszi: az ECDC adataiból kiszámolható, hetente hány első és második dózist adnak be az egyes vakcinákból. A 24.hu megnézte, hogy a két oltás közötti beadási időszakot figyelembe véve melyik héten hány adagot kellett volna beadni második dózisként (az egydózisú Janssent leszámítva). Ezt összesítve kiderül, hogy

múlt vasárnapig 162 ezer olyan ember volt, aki csak az első oltást vette fel, noha már esedékes lett volna neki a második is

– ez lehet amiatt, mert nem tudott (akár betegség miatt, akár más okból) elmenni, amikor kellett volna, vagy félt a lehetséges mellékhatásoktól, és úgy döntött, nem adatja be a második adagot. A második oltás – vagyis a teljes védettség megszerzésének – elmulasztása főleg amiatt aggasztó, mert az egyre inkább berobbanó delta variánssal szemben kevésbé hatékonyak a védőoltások.

Bár az iskolások oltása felpörgött a napokban, összességében gyengén teljesítünk az ECDC-nek a 18 évesnél fiatalabbakról is adatot küldő húsz ország közül:

hazánk a 12. helyen áll.

Magyarországon az 587 ezer 12 évnél idősebb, de 18 évnél fiatalabb tinédzser közül eddig 233 ezer jutott hozzá valamelyik oltás első dózisához (39,8 százalék), közülük 212 ezren (36,2 százalék) már a második oltáson is átestek.

A legfrissebb, a kormányzati honlapon szerdán közzétett adatok szerint Magyarországon 5 772 010 embert oltottak be, közülük 5 509 130 már a második oltását is megkapta – ha a különbségből levonjuk azokat, akik egydózisú Janssent kaptak (135 704 fő), kiderül, hogy már csak 127 176 honfitársunk vár a második oltására (a beoltottak bő két százaléka). Eközben 322 ezren már a harmadik oltást is felvették.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×