A schengeni külső határon 53 297 intézkedésre volt szükség idén, míg tavaly 17 442 hatósági beavatkozás volt ugyanebben az időszakban - hangzott el.

Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője hangsúlyozta: a migrációs nyomás növekedését jól mutatja, hogy míg tavaly 327 esetben 414 embercsempészt fogtak el, idén már 413 esetben 501 embercsempésszel szemben intézkedtek.

Idén 459 ügyben indítottak nyomozás embercsempészet miatt, ez az ügyszám már meghaladja a múlt évi egész éves statisztikát - tette hozzá.

Az ezredes az illegális migrációt a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ágának nevezte; a bűnözők Szerbiától Ausztriáig 4-5 ezer eurót is elkérnek egy-egy illegális bevándorlótól.

Czuczor Gergely, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)határrendészeti főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a magyar-szerb határszakaszon 26 600 migráns bejutását akadályozták meg idén, ez naponta átlagosan 122 embert jelent.

További 23 683 migránst tartóztattak fel a magyar-szerb határtól számított nyolc kilométeres határsávon belül, és mintegy kétszázat az országban.

Az alezredes az erős migrációs nyomást azzal indokolta, hogy tavaly a görög hatóságok folyamatosan szállították át a görög szigetekről az oda érkező illegális bevándorlókat a szárazföldi területekre, ami növelte az országból kiáramlók számát.

Példaként említette, hogy a görög migrációs és menekültügyi minisztérium friss adatai szerint a görög szigeteken felállított táborokban mintegy 6500-an vannak, míg egy éve 29 696-an voltak.

A befogadó központok száma 127-ről 37-re, a menedékkérők száma pedig egy év alatt 92 ezerről 48 ezerre csökkent az országban - tette hozzá.

A nyugat-balkáni útvonal Észak-Macedónián és Szerbián át vezet, a nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint idén 26 820 ember érkezett jogellenesen Szerbiába - mondta Czuczor Gergely. Szerbiából Magyarországra jellemzően a zöld határon, az ideiglenes határzáron átmászva vagy alatta átbújva próbálnak gyalogosan bejutni - mondta.

Kitért arra is, hogy fizikai határzár csak a szerb-magyar és csökkentett műszaki tartalommal a horvát-magyar határszakaszon van, a román-magyaron nincs. Hozzátette: Romániából 687 Magyarországra tartó illegális migránst tartóztattak fel idén.

Az illegális határátlépés másik általánosan alkalmazott módszere a közúti, vasúti járművekben való elrejtőzés, ebben idén a magyar-román határszakasz a leginkább érintett, már 2044 megbújó embert fedtek fel a magyar és román hatóságok, míg a magyar-szerb szakaszon ez a módszer csökkenő tendenciát mutat, idén 656 migránssal szemben intézkedtek.

Azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk az országba, jellemzően embercsempészek szállítják tovább Ausztria felé autóval, mélységi ellenőrzések során idén 400 embercsempésszel és 3492 illegális migránssal szemben intézkedtek.

Boross Zoltán ismertette:

idén már 433 embert vettek őrizetbe embercsempészet miatt, ők 41 ország állampolgárai.

Jelentős köztük azoknak a száma, akik Németországban vagy Ausztriában tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, és csak a bűncselekmény elkövetése miatt érkeznek Magyarországra. Az embercsempészek által szállított illegális migránsok zöme szír, afgán iraki, pakisztáni, török vagy bangladesi.

A csempészek jellemzően román, szerb, német, osztrák, lengyel rendszámú kölcsönzött személyautót használnak, és főleg az M1-es, az M5-ös és az M6-os autópályát, valamint a 8-as és az 55-ös főutat használják. Januárban azonban mellékúton fogtak el egy Ausztriában élő szír csempészt hat utasával.

Magyarországot az illegális migránsok tranzitországnak tekintik, elsődleges úti céljuk továbbra is Ausztria és Németország - mondta.

Az embercsempész bűnszervezetekről elmondta: Szerbia területén szinte teljesen átvették az irányítást a szír, afgán és török embercsempészek, akik kizárólag az interneten kommunikálnak, a migránsok felvételi helyét gps-kordinátákkal jelzik. Múlt év második félévében emelkedett a magyar elkövetők száma, akik a migránsok elszállásolásában, illetve továbbszállításában vettek részt - mondta.

A járműben történő embercsempészetre jellemző, hogy román és török teherautók vontatmányaiban rejtik el a migránsokat, és a nagy forgalmú határátkelőket veszik célba - ismertette az ezredes, aki szerint az embercsempész szervezetek és a csempészettek is videókat tesznek közzé a közösségi médiában erről, így "reklámozva saját maguk profi tevékenységét".

Az ezredes fő célnak nevezte a kiinduló és a célországban levő főszervezők azonosítását és elfogását. Idén már két jelentős bűnszervezetet is felszámoltak: az egyik egy nem magyarok által működtetett 17 fős szervezet volt, amely pár hónap alatt több mint 500 illegális migránst szállított átalakított tehergépjárműben, traktorokban és mentőautóban.

A másik egy bolgár irányítású szervezet, amely zömmel büntetett előéletű grúz és ukrán állampolgárokat alkalmazott sofőrként, akik többször megpróbálták kivonni magukat a rendőri ellenőrzés alól, és erőszakos magatartást tanúsítottak - közölte.

Elmondta: Afganisztántól Németországig mintegy 15 ezer eurót is elkérhetnek az illegális bevándorlóktól a csempészek, a legtöbb migráns azt mondja, hogy a családja adta össze a pénzt.