Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese, Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Stummer János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Lukács László György, a Jobbik képviselője, Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár (b-j) az új koronavírusról tartott egyeztetéséről Budapesten, a Belügyminisztériumban 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Hétfőre nemzetbiztonsági bizottsági ülést tervez az ellenzék

Azt kéri a kormánypárti tagoktól, hogy ne akadályozza a munkát.

Az ellenzéki pártok arra szólítják fel az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti tagjait, hogy ne akadályozzák meg, hogy a testület hétfőn megvitassa a Pegasus nevű kémprogrammal kapcsolatos megfigyelési ügyet.

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közleményben az ellenzéki pártok azt kérik, a Fidesz és a KDNP ne akadályozza az igazság kiderülését.

Ha a bizottság kormánypárti tagjai (a héttagú bizottságban három fideszes és egy KDNP-s képviselő vesz részt) nem lesznek ott a hétfői ülésen, akkor azt az ellenzék beismerő vallomásnak értékeli, és ezért a kormánypártoknak vállalniuk kell a felelősséget (lévén ha nem lesznek ott, határozatképtelen lenne az ülés, így meg sem lehet tartani).

Szerintük az elmúlt napokban

"a rendszerváltás óta eltelt évtizedek legkomolyabb lehallgatási botrányára derült fény".

A tizenhét ország tényfeltáró újságíróinak összehangolt oknyomozó munkájával felderített információk Magyarország vonatkozásában arra a következtetésre jutottak, hogy az Orbán-kormány több száz magyar állampolgárt - köztük független újságírókat, ellenzéki politikusokat, üzletembereket, ügyvédeket - figyelhetett meg, hallgathatott le a mobiltelefonra telepíthető Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel - írták.

Az ellenzéki pártok szerint az Orbán-kormány miniszterei egymásnak "ellentmondó, mismásoló nyilatkozatokat" adtak, nem cáfolva a Pegasus alkalmazását. Hozzátették, Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke hétfőre összehívta a testületet, és Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelezte is, hogy zárt ülésen, de hajlandóak a feltett kérdésekre válaszolni.

Az ellenzéki pártok a többi között arra várnak választ, hogy

megvásárolta-e valamelyik hazai szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot, illetve ki adott a megfigyelésekre engedélyt.

A nemzetbiztonsági bizottság három ellenzéki tagja vasárnap kezdeményezte a testület összehívását a megfigyelési botrány miatt, mire Halász János, a bizottság fideszes alelnöke azt közölte, nem indokolt a bizottság ülésének összehívása, Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el.

Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke a Facebook-oldalán pénteken közölte: Süli János is meghívót kap a rendkívüli ülésre, miután megjelent, hogy Aszódi Attila államtitkárt is megcélozhatták a Pegasussal, amikor a Paks II. miatt nézeteltérése volt Süli János miniszterrel.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×