Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetben 2020. május 5-én. Matematikából középszinten 65 630-an, emelt szinten 4892-en érettségiznek. A koronavírus-járvány miatt a tantermekben legalább másfél méteres távolság betartásával legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat, valamennyi vizsgázónak maszkot, a tanároknak kesztyűt is biztosítanak.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Cáfolja a tananyag "lebutítását" a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

A minőség rovására mehet, ha a Nemzeti Alaptanterv keretein túlmutató, szélesebb körű ismeretek kikerülnek a tanárképzésből - ettől tart a Pedagógusok Szakszervezete. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint azonban nincs szó a tananyag lebutításáról, a gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a képzés átalakítása időszerű és indokolt.

Most elsősorban a tanárképzésről van szó, az óvodákban dolgozók, a tanítók, a gyógypedagógusok és konduktorok képzésének átalakítása most nem került szóba - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter a pedagógusképzés lebutítására vonatkozó véleményekkel nem ért egyet. Szerinte annyi történt, hogy korábban három év után volt egy elágazás, ahol választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni, és hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé.

A "lebutításra" vonatkozó kritika talán vonatkozhat arra, hogy 6 év helyett 5 év lesz a képzés ideje - vélekedett Horváth Péter, aki azonban egyetért ezzel az átalakítással. Szerinte sokkal jobb, hogy az egyéves oktatási gyakorlat a mostani tervek szerint elosztva jelenik meg, tehát már az első 4 év alatt vannak bizonyos kreditek, amelyeket gyakorlóhelyeken kell eltölteni, illetve a végén lesz egy fél éves gyakorlat.

Felmerült a lehetőség, hogy a későbbiek során, miután már valaki elkezdte a pályáját pedagógusként, az egyetemek biztosítanának egyéves levelezőn elvégezhető mesterképzést azoknak, akik még jobban el szeretnének mélyedni a tantárgyainak rejtelmeibe. De ez egyáltalában nem azt jelenti, hogy a leendő tanároknak nem kell foglalkozni már ez alatt az 5 éves egyetemi képzés alatt azokkal a témákkal, amelyek túlmutatnak akár a középiskolai tananyagon.

"Én nem félek attól, hogy olyan képzettségű tanárok jönnek ki, amelyek nincsenek tisztában az adott tantárgy középiskolai szinten túli követelményeivel. Nem kell attól tartani, hogy romlik az oktatás minősége és innentől kezdve a pályakezdő pedagógusok szakmaisága is, ettől én egyáltalán nem félek" - hangsúlyozta Horváth Péter.

Hozzátette: "sokkal inkább félek attól, amit az utóbbi időben többször nyilatkoztam, hogy nem lesz megfelelő mennyiségű pedagógus. Nyilván a megfelelő mennyiségű pedagógus és pedagógusjelölt az egyben a minőségre is vonatkozik. Bár ezek az átalakítások szerintem jók és célszerűek, de ez önmagában nem fogja megoldani azt a fajta pedagógushiányt, ami a következő években nagyon fenyegető."

A gyakornoki vizsgát ma Magyarországon évente 2000-2200 pedagógus teszi le, ugyanakkor a következő években több mint 6000-en fognak öregségi nyugdíjba vonulni. Ki lehet számítani, hogy ez néhány év alatt milyen nagyságú veszteséget jelent az oktatás rendszerében - vázolta a jövőt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×