Gulyás Gergely azt mondta, az úgynevezett társadalmi immunitás alapja, hogy a magyar lakosság 60-75 százaléka oltáshoz jusson, ehhez pedig két feltétel teljesülése szükséges: elegendő vakcina és hajlandóság. Szerinte az előbbi cél eléréséért a kormány mindent megtett, ezért Magyarországon legkésőbb májusban minden 18 évesnél idősebb ember megkaphatja az első dózist.

Az oltási hajlandóságról szólva hozzátette: eddig a nyolcmillió nagykorú magyar állampolgár közül több mint 4,1 millióan regisztráltak.

"Az újraindítás folyamatos és fokozatos. Május végére, június elejére vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz" - jelentette ki. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a nagy nyári rendezvényekkel kapcsolatban még nincs döntés.

A miniszter arra a felvetésre reagálva, hogy a Magyar Orvosi Kamara szerint nincs szakmai indoka a korai nyitásnak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig azt mondja, ez a járvány negyedik hullámát hozhatja el, közölte: bár a Magyar Orvosi Kamarával "kicsit hektikus" a viszonyuk, most is egyetértenek abban, hogy a korlátozásokat csak megfontoltan és fokozatosan szabad megszüntetni.

Szerinte ugyanakkor a PDSZ-re, "különösen az elmúlt hónapok tapasztalataival felvértezve", úgy érdemes tekinteni, mint egy "ellenzéki politikai szervezetre", amely nem a pedagógusok érdekeit képviseli, hanem a kormányellenes politikai propaganda eszköze.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kitért: még sehol nem tart az uniós oltási igazolás, a vakcinaútlevél ügye. Mint mondta,

a jelenlegi tervek szerint valamennyi tagállam szabadon dönthet a keleti vakcinák elfogadásáról, így valószínűsíthető, hogy az EU-s igazolásnál a fertőzöttség mértékének és a viszonosságnak nagyobb jelentősége lesz.

Úgy vélte: várhatóan egyedi döntések születnek majd a tagállamokban, különösen azért, mert a déli, az idegenforgalomban erősen érintett országok gazdaságilag nem élnek túl még egy kieső nyarat.

Nagyot lök az országon az uniós helyreállítási alap és a költségvetés

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy Magyarországon még sosem állt rendelkezésre olyan nagyságrendű pénz - összesen 15 ezer milliárd forint -, mint amennyi a következő időszakban az EU-s helyreállítási alapból, valamint a közösségi költségvetésből érkezik majd. Kifejtette: a helyreállítási mentőcsomag esetében hatezer milliárdot kell öt év alatt elkölteni, és ehhez jön hozzá az a kilencezer milliárd forint, amelyet a hétéves EU-s büdzsé biztosít.

A miniszter közlése szerint a pénzeket koordináló nemzeti program három területre összpontosít majd: az egészségügyi, az infrastrukturális és a felsőoktatási fejlesztésekre fogják elkölteni a források kétharmadát.

Hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy az egyetemek alapítványi formában vagy hagyományosban működnek majd, részesülnek a fejlesztési pénzekből.

Az egészségügyi fejlesztésekről azt mondta:

mivel általánosságban a vidéki intézmények állapota jobb, mint a fővárosiaké, az lesz a cél, hogy helyreállítsák az egyensúlyt.

Megépül a Dél-budai Centrumkórház, újjáépítik a Szent János Kórházat, és mindenhol az országban lehetőség nyílik a diagnosztikai berendezések, valamint a rendszeres szűréshez szükséges orvosi műszerek beszerzésére.

Az infrastrukturális beruházásokról szólva pedig azt emelte ki: az EU már nem az útépítéseket támogatja, hanem elsősorban a vasútfejlesztést.

Jogállamiság, választások

A jogállamisági kifogásokkal kapcsolatban úgy vélte: ezek valójában politikai kifogások, amelyeket jogállamiként igyekeznek feltüntetni. De - folytatta - miután a tavaly decemberi uniós csúcson sikerült elérni, hogy világos jogi feltételek mellett, pénzügyi szabálytalanságok esetén lehet szankciókat életbe léptetni, elhárult az a közvetlen veszély, hogy a "baloldal politikai zsarolása" pénzelvonással járjon.

Gulyás Gergely az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokat megelőzően "minden eddigit felül- vagy inkább alulmúló" kampányra számít.

Úgy értékelt, "a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig érő ellenzéki összefogás minden, a kormányzati munkában már leszerepelt vagy arra alkalmatlan erőt a zászlaja alá gyűjtött, és egyetlen dolog tartja össze: a kormánnyal szemben érzett gyűlölet".

Arra a kérdésre, hogy a kormányoldal nem tart-e - legalább matematikailag - a közös ellenzéki listától, Gulyás Gergely úgy fogalmazott, "a politikai teljesítményüket összegezve: a nulla bármekkora szorzata nulla marad."

Hozzátette: a választópolgárok döntenek majd arról, hogy egy év múlva hány szavazatot lehet szerezni a kormány elleni gyűlöletkeltéssel.

"A mi érdekünk, hogy az érdemi kormányzati munkát ítéljék meg a választók, azt, hogy ez az ország számtalan nehézség közepette honnan hova fejlődött az elmúlt bő évtizedben" - mondta.