A kutyák és a macskák fogékonyak a koronavírus-fertőzésre, de nem adják tovább a vírust az embernek – mondta az InfoRádiónak által megkérdezett víruskutató, Rusvai Miklós.
"Arra nem volt még példa, hogy kedvtelésből tartott állatról ember fertőződött volna" – mondta.
Rusvai Miklós hozzátette: a gazdasági haszonállatok – sertés, szarvasmarha, baromfi, ló – nem fogékonyak, de a főemlősök és a nagymacskák is megfertőződhetnek.
"A gorillák fogékonyak, őket immunizálják is bizonyos esetekben, illetve a tigris, a hópárduc és az oroszlán is."
A szakember szerint a nyércek megbetegedése adhat okot aggodalomra, mert bizonyítottan vissza tudják fertőzni az embert.
"Dániában a farmokon a nyércek fertőződtek a gondozóktól, a nyércekben mutálódott a vírus, utána ez a mutáns visszafertőzte az embereket. Tehát ez az első állatfaj, amely bizonyítottan vissza tudja fertőzni az embert" – világított rá Rusvai Miklós.
A tizenegy országban – amely érintett volt a nyérctenyésztésben – a nyérceket azóta kiirtották, összesen 17 millió nyércet kellett leölni világszerte, de a prémjéért továbbra is tartják haszonállatként szerte a világon.
Azt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy
újabb állatfajok válnak érintetté.
"Azt már tudjuk, hogy a denevérről terjedt át az emberre, jó eséllyel valamilyen közvetítő álaton keresztül. Nem kizárható, hogy más állatfajok is lehetnek, amely az embernek visszaadja a fertőzést."
A viruskutató arról is beszélt, hogy az állatok oltására fejlesztett orosz vakcina hatékony lehet ugyan, de az alkalmazhatóságával kapcsolatban vannak még kérdések.
"Ne felejtsük el, hogy
számos olyan állatbetegség van, amelyik ellen állatokban tilos védekezni, épp azért, hogy a leölésükkel elpusztíthassuk a vírust.
Tilos például a tbc ellen a szarvasmarhákat oltani, helyette tesztelik, és ha kell, leölik őket. Ugyanígy a madárinfluenza ellen is tilos immunizálni a baromfiállományt, helyette leölésre kerül sor, mint történt ez nemrégiben Komárom-Esztergom megyében" – világított rá.
