eur:
394.07
usd:
365.69
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
A győri Széchenyi István Egyetem 14 milliárd 250 millió forintos állami támogatásból megvalósult Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központjának (FIEK) három épülete az avatás napján, 2019. június 25-én.
Nyitókép: A győri Széchenyi István Egyetem 14 milliárd 250 millió forintos állami támogatásból megvalósult Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központjának (FIEK) három épülete (MTI/Krizsán Csaba)

Nagy fejlesztések indulnak két vidéki egyetemen

Mintegy 60 milliárd forint támogatással indul a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem területén létesülő tudományos és innovációs parkok kialakítása – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.

Bódis József azt írta, a fejlesztések célja, hogy erősítsék az egyetemek vállalkozási-ipari kapcsolatait, térségi gazdaságfejlesztési szerepét, a korszerű, gyakorlatorientált képzések bázisaiként támogassák a diplomás fiatalok elhelyezkedését.

Felhívta a figyelmet, hogy a tudományos és innovációs parkok egyetemekhez kapcsolódva, tudományterületi fókuszokkal jönnek létre, az adott felsőoktatási intézmény vagy a térség erősségeihez igazodva.

A Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem több mint 30-30 milliárd forintból kezdheti meg saját létesítményei előkészítését és megvalósítását

– tette hozzá.

Az országos tudományos és innovációs parkhálózat létrehozása Magyarország innovációs teljesítményének és versenyképességének növeléséhez szükséges egyetemi, kutatás-fejlesztési és vállalati ökoszisztéma megteremtését eredményezi részben az ösztönző közeget biztosító infrastruktúra kiépítésével – közölte az államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy a kormány célja az alkalmazott kutatásokon alapuló, komplex üzleti tevékenységek erősítése, a magántőke bevonása az egyetemek köré szerveződött, az intézményekkel közös konzorciumok által finanszírozott vállalkozásokba, fejlesztésekbe.

A tudományos és innovációs parkokban kialakuló környezet a kezdeményezések, ötletek valóra váltása szempontjából legnagyobb kockázattal bíró, úgynevezett induló szakaszban is hathatós támogatást nyújt – fűzte hozzá.

"Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felsőoktatási intézményekben fellelhető jelentős tudásvagyon hasznosulását annak érdekében szorgalmazza, hogy tudósaink eredményei hazánkból indulva kikerüljenek a globális piacra. A beruházásoknak köszönhetően több exportképes hazai termék találhat utat a külföldi vevőkhöz, miközben kiemelt bérezést kínáló munkahelyek létesülhetnek, a magyar kis- és középvállalkozások nagyobb szerepet vállalhatnak az ipari értékláncokban" – emelte ki Bódis József.

Közölte azt is, a győri tudományos és innovációs park az egyetem, a kutatóintézetek és technológiaorientált vállalatok együttműködésének ösztönzésével segíti Győr és a nyugat-magyarországi kiemelt gazdasági övezet pozícionálását a tudásalapú gazdaságban.

Serkenti az egyetem és vállalkozások közötti kommunikációt, spin-off és start-up vállalatok létrehozását, a technológiatranszfert, a gyakorlatorientált képzést, elősegítve a piacvezérelt kutatásokat.

A Pécsen létrejövő tudományos és innovációs park célja, hogy az egyetem tudásbázisán magas beruházási és foglalkoztatási potenciállal rendelkező, innovatív tudásra és technológiákra alapozó iparágakban működő vállalatok letelepítését készítse elő kapcsolódó magas színvonalú kiszolgáló és szolgáltató funkciók kialakításával – írta.

A tudományos és innovációs parkok támogatása a magyar felsőoktatásban megkezdett történelmi léptékű fejlesztések része. Az intézmények, képzések korszerűsítésére szánt 1509 milliárd forintból a tervek szerint 382 milliárd forint hasznosul majd a tudományos és innovációs parkok és nemzeti laboratóriumok létrehozásában. Az egyetemi beruházások esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen, Magyarország regionális tudásközponttá váljon – áll az államtitkár közleményében.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×