Az offshore kifejezés sok különböző tevékenységet takarhat, az Opten legújabb elemzésében a köznyelvben leginkább elterjed jelenséget, az adóparadicsomokhoz köthető cégek számát vizsgálta.

„Az adóparadicsomokhoz köthető hazai cégek valamikor a 2000-es évek elején kezdtek elszaporodni, amikor az adók optimalizálása és a tulajdonosi viszonyok elfedése egyre csábítóbb lehetőségként csillogott a vállalkozók eszközparkjában” – kezdi elemzését Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.

Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában

az offshore tulajdonosi háttér nem jelent illegális tevékenységet.

Vélhetően az egzotikus országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek is fűzi a vállalkozást az adott régióhoz, mégis nehéz indokolni tényleges gazdasági folyamatokkal ezen országokhoz köthető tulajdonosok felülreprezentáltságát.

Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005 és 2009 között volt a leglátványosabb, ekkor néhány év alatt megháromszorozódott az adóparadicsomokba igyekvő vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyelt a magyar adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálási és rejtőzködési gyakorlat.

Jelenleg mintegy 3300 olyan cég működik Magyarországon, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találni. A közvetett – közzétett – tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva már 5000 feletti hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.

Top 10

Az offshore jellegű országok közül a top 10 ország adja az offshore cégek 90 százalékát, de talán a legkirívóbb Seychelles, Panama, Belize és a Marshall-szigetek igen erős szereplése. „A földrajzi távolság és ezen területek lakossága finoman szólva is igen kérdésessé teszi az olyan erős gazdasági kapcsolatot, mint amelyre az ide köthető hazai cégszám enged következtetni” – mondja az Opten elemzője.

A csökkenő offshore szám azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy a rejtőzködés és az adóoptimalizálás is visszaszorult. Ahogy az adóhatósági gyakorlat igyekszik mindig visszaszorítani a szürkegazdaságot, úgy

a rejtőzködni vágyó vállalkozók is találhatnak mindig új megoldásokat

– jegyzik meg. Ilyen gyakorlat lehet például az, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncban még egyéb országba bejegyzett vállalkozások is szerepelnek. Bár az EU-s szabályozás egyértelmű irányvonalai közé tartozik a cégnyilvántartások egységesítése, ezzel támogatva a hatósági intézmények működését, a teljes tulajdonosi transzparencia még egyelőre várat magára.