Az Ipsos 27 országos nemzetközi kutatása szerint az infrastruktúrával (beleértve a közúti, vasúti és légi hálózatokat, közműveket – például villamosenergia és víz –, szélessávú internet és egyéb kommunikációs hálózatokat) elégedett felnőtt korú lakosok aránya jelentősen, 8 százalékponttal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az elégedettek egyötödnyi arányával szemben ugyanakkor közel kétszer akkora méretű csoport fejezte ki elégedetlenségét, mely eredménnyel továbbra is elmaradunk a világ különböző régióiban, valamint a 27-ből 24 tesztországban mért áltagértékektől.

Mennyire van megelégedve országa infrastruktúrájával? (százalék, átlagértékek)

Az országok elégedettségi rangsorát világszinten (csakúgy, mint tavaly) Kína, az európai országok közül pedig Hollandia vezeti 90 százalékos illetve 77 százalékos értékkel, míg Olaszország lakossága a magyaroknál is pesszimistább képet festett a helyi infrastruktúráról (17 százalék elégedett). A legnagyobb növekedés az egyébként hagyományosan kritikus Európában volt mérhető.

Mennyire van megelégedve országa infrastruktúrájával? (százalék, „Elégedett” + „Inkább elégedett”)

Az infrastrukturális beruházások kiemelt célpontjának a víz és csatornaellátottság javítását nevezi meg a világ lakossága (42 százalékos említés), melyet közel azonos fontosságú napenergia-hálózat várt fejlesztése követ (41 százalék). Magyarországon 61 százalékos említésével ez utóbbi az első helyen megnevezett fejlesztendő terület a prioritási sorban, míg a második helyen a szélenergia beruházások állnak a lakossági elvárások közt (45 százalék).

Az alábbi infrastruktúra fejlesztések közül melyeket kellene kiemelten kezelni az országban?

Az eredmények tanúsága szerint a magyarok a hazai új lakás kínálatban, az árvízvédelemben, a digitális infrastruktúra fejlesztésekben, vagy például az elektromos járművek töltőhálózatának fejlettségében nem érzékelnek lemaradást a globális irányokhoz viszonyítva, de a 14 vizsgált terület többségében, kiemelten a megújuló energia jelenlegi infrastrukturális támogatásában, közutak, gyalogutak és kerékpárutak állapotában/mennyiségében fokozott elvárásoknak adnak hangot.

A külföldi beruházásokkal szembeni protekcionista felfogás a világ lakosságának felét jellemzi. A fejlettebb gazdasággal rendelkező országok polgárai kisebb nyitottságot mutatnak az idegen infrastrukturális beruházásokra, míg

az európai országok közül Lengyelország és Magyarország lakosai átlag felett elfogadók,

amennyiben ez jobb kivitelezési minőséggel párosul.

Nincs kifogásom a Magyarországon történő külföldi infrastrukturális beruházások ellen, amennyiben az jobb minőséget jelent. (százalék, egyetért)

A 2016 óta immár ötödik alkalommal elvégzett Ipsos kutatás az idei, világjárvánnyal terhelt évben kitért a gazdaság, illetve a társadalmi támogatások optimális súlyának kérdésére is. Világszinten jellemző irány, hogy a lakosság a közúti, vasúti és légi hálózatok, közművek stb. fejlesztésénél is

fontosabbnak tartja a szociális infrastruktúra, például iskola- és kórházépületek, valamint lakhatás támogatását

(a 32 százalékos említéssel szemben 48 százalék áll).

Melyik állítással ért egyet? (százalék, említés)

A fent említett kérdésben Magyarország lakossága még sarkosabb álláspontot képvisel: bármennyire is érezzük hiányosnak, elégtelennek úthálózatainkat vagy azok minőségét, a szociális infrastruktúra fejlesztésére még nagyobb hangsúlyt fektetnénk, vagyis a kórház- és iskolafejlesztésre, vagy a lakhatástámogatásra – mondta az InfoRádiónak Kovács Balázs, az Ipsos kommunikációs és médiavezetője, megismételve: a magyarok rendkívül elégedetlenek az úthálózat minőségével, de ide értendők a kerékpár- és vasúti utak is.

A nemzetközi tanulmány összefoglalója számos egyéb területre, így például az infrastrukturális beruházások munkahelyteremtő hatására is kitér.