INFORÁDIÓ
2021. augusztus 1. vasárnap
Boglárka

arcok 1956-ból

1956-os forradalom

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból – Katona István

Infostart / InfoRádió

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 23-tól hétköznaponként egy-egy portréval tiszteleg harminc hős és mártír emléke előtt.

Katona István földműves (1920–1957) – Őcsény, 1957. október 17.

Portré

1956-ban Katona István nem vett részt sem tüntetésen, sem harcokban, sem semmilyen más forradalmi cselekményben vagy szervezetben, tragédiája éppen ezért jól szemlélteti a forradalom utáni megtorlás kegyetlenségét és módszereit. Közel egy évvel a forradalom kitörése után, fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával rögtönítélő bíróság ítélte halálra úgy, hogy a fegyvereket sosem használta. A tárgyalás során a koncepciós perekre jellemzően feltételezéseket, véleményeket fogadtak el tényként, ami nagyban hozzájárult Katona kivégzéséhez.

Katona István 1920-ban született Őcsényben. Szülei 18 hold földön gazdálkodtak, neki ebből az ötvenes évekre négy maradt. A hat elemi után kezdett dolgozni a családi gazdaságban. 1939–1940-ben a 17. gyalogezred zenekaránál volt önkéntes katona, majd 1941-től 1945. februári sebesüléséig frontszolgálatot teljesített. A háború után az őcsényi tésztagyárban helyezkedett el. 1948-ban statáriális eljárásban fegyverrejtegetésért tizenkét év börtönbüntetésre ítélték, hat év letöltése után szabadult. 1955-ben egy ideig Budapesten volt segédmunkás, de 1956 tavaszán hazatért szülőfalujába. Megnősült, házasságából egy gyerek született.

A forradalomban semmilyen formában nem vett részt. 1956. december végén egy ismerőse megőrzésre nála hagyott két pisztolyt a hozzájuk való lőszerrel. Egy kispuskát még nagyapjától kapott 1956 szeptemberében, aki kerítésépítés közben találta, használhatatlan állapotban. Ezt a forradalom után rendbe hozta, átalakította, vallomása szerint csak azért, hogy a kapott lőszereket ellőhesse. Miután 1957 tavaszán tiltott pálinkafőzés miatt feljelentették, május 16-án az egyik pisztolyt beszolgáltatta a rendőrségnek. Ezt vallomásában így indokolta: „Ha mind a három fegyvert egyidejűleg szolgáltatom be a nálam levő lőszermennyiséggel együtt, tekintve, hogy fegyverrejtegetésért már büntetve voltam, így gyanúsítva lettem volna azzal, hogy az ellenforradalom céljaira rejtegettem a fegyvert.” A többi fegyvert végül az 1957. október 10-én tartott házkutatás során találták meg a rendőrök.

A katonai ügyészség fegyver- és lőszerrejtegetés címén emelt vádat ellene. A Kaposvári Katonai Bíróság Molnár Ferenc százados vezette rögtönítélő tanácsa október 17-én tárgyalta az ügyet, és hozta meg a halálos ítéletet. A bíróság – minden valós alap nélkül – úgy ítélte meg, hogy a vádlottnak a fegyverekkel „ellenforradalmi” céljai voltak. Ezt azzal látták bizonyítottnak, hogy a fegyverek hosszabb ideig voltak nála. A bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács nem ajánlotta kegyelemre, amit az elnök így indokolt: „Hosszú időn keresztül három db. fegyvert és nagyobb mennyiségű lőszert rejtegetett, többszörösen büntetett személy, a társadalom védelme […] fizikai megsemmisítését követeli.”

Katona Istvánt még aznap agyonlőtték a kaposvári katonai lőtéren.

Források és irodalom

  • Katona István pere. HM HIM Hadtörténelmi Levéltár XI. 25. 217/1957
  • 6/1956. kormányrendelet (1956. december 12.)
  • 1956-os KK1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
  • Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Idézet

Részlet az ítéletből (3. oldal): „A katonai bíróság nem fogadta el vádlott azon védekezését sem, hogy a fegyverekkel különösebb célja nem volt. Az a körülmény, hogy vádlott igen hosszú időn keresztül birtokában tartotta a fegyvereket, a bíróságnak vélelmezni kellett azt, hogy a vádlottnak ellenforradalmi céljai voltak. Az ellenforradalmi céljaihoz akarta felhasználni a rendelkezésében lévő és emberélet kioltására alkalmas fegyvereket. […] Vádlott a Munkás–Paraszt Forradalmi Kormány [sic!] kemény átmeneti intézkedését semmibe vette, vállalta a következményeket csak azért, hogy esetleges ellenforradalmi céljait keresztül tudja vinni.”

A kivégzése napján megjelenő Népszabadság híreiből – 1957. október 17., csütörtök

A munkás nemzetköziség és a Szovjetunió – írta: Kádár János

(...) A szocialista világrendszer kialakulása óta a proletár internacionalizmus a világnak ezen a részén új jelleget öltött; a proletár internacionalizmus a szocialista tábor országainak állami életében Is törvénnyé vált és országaink népei közötti baráti viszony belső tartalma lett. Ez a magyarázata annak, hogy összefogott erővel védjük mindenütt a munkáshatalmat, közös erőfeszítéseket teszünk a szocializmus építéséért és a béke védelméért. A szocialista táboron belül a proletár internacionalizmus ma már erős. megingathatatlan államközi szövetségekké is alakult, amelyeket áthatnak a közös érdekek, a közös célok. (…)

(…) Ennek a győzelemnek nyomán, további XI ország szakadt ki az imperializmus világ- rendszeréből; 11 újabb ország népei építik ma a szocializmust. Így a szocializmus világrendszerré vált. (...)

Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból – Katona István
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018