A városihősziget-hatást mérséklő fejlesztések indultak Szegeden. A Tisza-parti város az elmúlt években Európa egyik legforróbb nyári városává vált, ahol a belvárosi területek akár 5-8 Celsius-fokkal is
melegebbek lehetnek a környező részeknél. A szegedi alpolgármester az InfoRádióban azt mondta, a hazai városok, települések közül Szeged az egyik legkitettebb a klímaváltozás hatásainak, és ezen belül a lakosság komfortérzetét, egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a hősziget-hatás.

A jelenség lényege, hogy a sűrű beépítettség, az aszfalt és a kevés zöldfelület miatt az adott település napközben elnyeli, majd éjszaka visszasugározza a hőt. Nagy Sándor figyelmeztetett:

ahhoz, hogy ezt a hatást mérsékelni lehessen, elsősorban csökkenteni kell a burkolt felületeket.

A szegedi önkormányzat egy ilyen projektre pályázott, és nyert az uniós LIFE-programban, így megkezdődhettek a felmérések. Korábban műholdas és drónos hőkamerás felvételekkel vizsgálták meg a városban, hogy hol vannak olyan pontok, ahol beavatkozásra van szükség. Az érintett helyszíneken megoldást keresnek a problémára, amiről időben tájékoztatják a lakosokat is.

Nagy Sándor szerint ez az eljárás mintaként szolgál, továbbá ígéretet tett arra is, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klímakutatói időről időre beszámolnak majd arról, pontosan mit okoz a városihősziget-hatás, illetve maga a fejlesztési folyamat. A projekt része, hogy lakossági figyelemfelkeltő kampányok kezdődnek Szegeden, mellyel elsődlegesen az a cél, hogy a helyi lakosok értesülhessenek arról, hogyan és mit tudnak tenni a saját portájukon azért, hogy az ingatlanjukat és környezetüket ne érintse súlyosan a hősziget-hatás.

Még több zöldfelület lesz Szegeden

A városon belül hamarosan átépítések kezdődnek. Az egyik érintett helyszín a Károlyi utca, ahol egy társasházi udvart zöld mintaterületté alakítanak át. Itt az a sajátos helyzet van, hogy három oldalon találhatók házak, a negyedik oldalon utca van és nincs kerítés, vagyis ez egy átjárható társasházi udvar, ami viszonylag könnyen átalakítható az említett szempontok szerint. A Károlyi utca ezen részének térré való változtatása a tervek szerint augusztus végéig valósul meg.

A szegedi alpolgármester arra is kitért, hogy lesz olyan utcaátalakítás, melynek keretében az önkormányzat egy irodaház-fejlesztő céggel együttműködve egy utcaszakaszt zöldít vissza. Ezekkel a beruházásokkal a cél a csapadékvíz helyben tartása.

A burkolat alá épített drénrendszer és szikkasztók biztosítják, hogy a víz ne a csatornába kerüljön, hanem a növények gyökérzónájában maradjon.

Ez tulajdonképpen állandó párologtatással hűti a környezetet. A szakemberek pedig a jövőben visszatérően fogják mérni, hogy több víz marad-e a talajban, illetve hűvösebb lesz-e az adott utcaszakasz vagy tér. Az említett utcaszakaszon, amelyet visszazöldítenek, építenek egy villamosmegállót is, aminek a környezetében árnyékolási, hűtési megoldásokat alkalmaznak.

Nagy Sándor hozzátette: a már korábban elindított projektekhez hasonlóan a mostani programban is végeznek helyreállítási munkálatokat a Kiskörút és a Nagykörút közötti zöld sávban, melynek keretében feltörik a betont és az aszfaltot, háromszintű növényzetet alakítanak ki. Továbbá egy városi tulajdonú épületen zöld homlokzat lesz, míg az egyik szegedi iskolánál árnyékos udvart valósítanak meg. Utóbbi koncepciójának kialakításában a gyermekek is részt vettek, és már a tervezési fázis is elindult.

Az alpolgármester megfogalmazása szerint ezzel messze nem fedik le az egész várost, összesen hat helyszínt alakítanak át a mostani projekt keretében.

Ezeken a helyeken tudják demonstrálni azt, hogy a hősziget-hatás mérsékelhető.

Előzetes vizsgálatokat is végeztek, és a jövőben is időről időre mérik majd, hogy a beavatkozásoknak milyen hatásuk van. Ezeket a tapasztalatokat pedig példaként szeretnék használni a későbbi fejlesztéseknél, legyen szó útfelújításról vagy járdafelújításról, amelyek esetében hasznosítani lehet ezeket a módszereket.

Mintaprojektnek szánják

Nagy Sándor szerint ez a szegedi projekt minta lehet más, hasonló helyzetben lévő hazai városok számára is. Kiemelte: nagyon fontos, hogy az emberek megértsék azt, nem csak a közterületek vannak kitéve a városihősziget-hatásnak, nekik is kell tenniük a kedvezőtlen folyamatok ellen, ezért kiemelt feladat a társadalom felvilágosítása a témában.

A szegedi alpolgármester hozzátette: együttműködnek például a megyei kamarával is, és ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az információk eljussanak a gazdasági szereplőkhöz is, hiszen „nekik is nagy udvaruk van, és egyáltalán nem mindegy, még ha gondosak is, hogy mondjuk angolperjét nyírnak, locsolnak reggel és este, vagy pedig fákat ültetnek és igazi árnyékot teremtenek”. A parkoló autók ugyanis így nyáron megfelelő árnyékolást kaphatnak, nem pedig valamilyen mesterséges eszközzel történik ez. Nagy Sándor hangsúlyozta: szeretnék, ha ezeket a természetes megoldásokat nemcsak a szegedi önkormányzat alkalmazná, hanem a város lakói, valamint a helyi szervezetek, cégek is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.