Palkovics László a GreenTech - Zöld energia és fenntarthatóság című szakkiállításon és konferencián a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem összefüggéseiről tartott előadásában azt mondta, hogy nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát.

Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás, például okosmérők felszerelésével, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz - jelentette ki a miniszter.

Elmondta, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség nem áll ellentétben egymással, ezek az iparágak egymást erősíteni is tudják. Szólt arról is, hogy az ENSZ és az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek megfelelően Magyarország is vállalta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ehhez 95 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Az EU mostanáig 25 százalékos csökkenést ért el, Magyarország ennél jobb, 33 százalékos szintnél jár - tette hozzá.

Palkovics László kifejtette: nem egyszerű feladat a klíma- és az energiapolitika összehangolása, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, az alkalmazkodás a változó éghajlati viszonyokhoz és a szemléletformálás, miközben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, a fogyasztó számára megfizethető árakról és a fenntarthatóságról.

A kormány klímavédelmi akcióterve alapján a karbonsemlegesség elérése 2050-ig mintegy 50 ezer milliárd forintba kerülhet, de az a cél, hogy azt ne az adófizetők, hanem a "környezetrongálók" fizessék meg, a költségek ne vezessenek az energia- és közvetve az élelmiszerárak emelkedéséhez - mondta a miniszter.

Magyarország az EU-n belül a jól teljesítő tagállamok között van, 2030-ra a földgázfogyasztás csökkentése és ezzel az importfüggőség javítása és a karbonsemleges áramelőállítás 90 százalékos arányának elérése a cél. Ehhez szükség van a paksi atomerőmű kapacitásának növelésére, a napelemes erőművek bővítésére, illetve a Mátrai Erőmű átalakítására is, ez utóbbihoz az EU Life programja a napokban jelentős támogatási összeg biztosításáról is döntött - közölte.

Kifejtette: a hazai klímavédelmi akcióterv része az ország megtisztítása az illegális hulladékoktól, az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021 júliusától.

Ezzel párhuzamosan évente 10 milliárd forintos forrással támogatják a műanyagipar zöld fejlesztéseit, illetve jelentős támogatást kapnak a vásárlók az elektromos járművek beszerzésére a buszoktól a személyautókon át a rollerekig - tette hozzá a politikus.

Palkovics László úgy fogalmazott:

az a cél, hogy "magyar tulajdonú, zöld és high-tech" legyen az energiagazdaság.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a zöld innovációt támogató pályázati lehetőségekről tartott előadást, amelyben jelezte: 2018 óta még csupán alig hárommilliárd forint támogatást nyertek Magyarországon a fenntarthatósággal kapcsolatos innovációk, de ezt még az idén olyan piacvezérelt kutatás-fejlesztési pályázattal szeretnék növelni, amely 20 milliárd forintos összeget biztosít az egyetemi és vállalati szereplők együttműködésének támogatására.

A fenntarthatóság céljai egyre gyakrabban fogalmazódnak meg a pályázatokban, az idei egyéni kutatói pályázatok mintegy 15 százaléka érint zöld témát - mondta.

Hozzátette: óriási összeget, 100 milliárd forint forrást biztosít a kormány az egyetemek és a vállalatok együttműködésével megvalósuló kompetenciaközpontok kialakítására, nemzeti laborok, illetve tudományos és innovációs parkok létrehozására az ország több városában, a modern iparágak megszületését segítve.