Infostart.hu
eur:
361.14
usd:
306.01
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének (ELTE GTI) Rákóczi úti új épülete Budapesten 2020. január 28-án. Az ELTE komoly versenytárs lett a gazdálkodástudományi képzésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A legtöbb diákot az ELTE-re vették fel

A csökkenő országos jelentkezési szám ellenére növelte a részesedését az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Az ELTE tavaly 385 éves történelme legtöbb elsőéves hallgatóját (10 170 fő) köszönthette, idén pedig a drasztikusan csökkenő országos jelentkezői szám ellenére is nagyobb arányban vett fel hallgatókat, mint valaha. Már a februári jelentkezési adatokból is kitűnt, hogy az ELTE iránt érdeklődtek a legtöbben: 100-ból 15 jelentkező az ELTE-t jelölte meg első helyen, a mai napon pedig eldőlt, hogy 100-ból 11-en nyerték el az ELTE-polgárságot. Ez 2 százalékpontos növekedés a tavalyi 9 százalékos eredményhez képest.

Összesen 9 918 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az intézményben.

Az ELTE-n a pedagógusképzést több mint 1 700-an választották.

Az intézmény közlése szerint a gazdálkodástudományi képzések népszerűsége töretlen. Az elmúlt évek eredményei alapján – főként a Gazdálkodástudományi Intézet (GTI) budapesti képzéseinek berobbanásával – az ELTE a hallgatói minőség terén egyértelműen az ország vezető gazdasági képzőhelyei egyikének számít. A 2020-as februári és szeptemberi felvételiken 913 gazdasági mesterszakos hallgató nyert felvételt, az alapszakokon 2020 szeptemberében 735 új hallgató kezdi majd meg tanulmányait úgy, hogy mindegyikük 400-nál több pontot ért el.

A vidéki egyetemi központokat idén sújtó, az első helyes jelentkezésekben megnyilvánult nagyon jelentős visszaesés az egyetem szombathelyi képzési helyszínét elkerülte, sőt a most véglegessé vált felvételi adatok alapján a tavalyihoz képest 9 százalékos a hallgatói létszámbővülés.

A pedagógusképzés területére országosan jellemző csökkenő érdeklődés egyáltalán nem tapasztalható, sőt a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) keretében működő tanárszakok esetében 5 százalékos növekedést sikerült elérni. A hatékony képzésfejlesztési tevékenység eredményeként Szombathelyen összesen 62 fővel elindul továbbá a pszichológia és a turizmus-vendéglátás alapszak is.

Az állami finanszírozást elnyert gólyák átlagpontszáma a jogász osztatlan szakon a legmagasabb (480), de kiemelkedően magas a pszichológia alapszakon (460), a fizika (445), a matematika (439) vagy éppen az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok (448) és a programtervező informatikus (436) alapszakosai esetében is.

A magyar jelentkezők számára angol nyelven indított képzéseken folytatódik a dinamikus növekedés: már 2019-ben is az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal többen, 195-en kezdhették meg tanulmányaikat angol nyelven, az idén további 57 százalékkal többen, 307-en nyertek felvételt. Az egyetem legnépszerűbb idegen nyelvű szakja a Gazdálkodástudományi Intézet – angolul idén először induló – nemzetközi gazdálkodás alapszakja lett, ahol 87-en kezdhetik meg tanulmányaikat.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett

  • a Bölcsészettudományi Karra (1803) érkezik, amelyet
  • a Gazdálkodástudományi Intézet (1403) követ,
  • a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1297) lett.

Az egyetem legnépesebb szakjai változatlanul a jogász (700 fő), a programtervező informatikus alapszak (637 fő) és a gyógypedagógia alapszak (584 fő).

További kiemelkedő eredmény, hogy az ELTE mesterszakjaira minden eddiginél több, egészen pontosan 2432 hallgatót vett fel. Ez annak köszönhető, hogy a Gazdálkodástudományi Intézet, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Természettudományi Kar is növelte a felvettek számát. A GTI-n így 668, a PPK-n 490, a TTK-n pedig 265 új mesterszakos kezdheti majd meg tanulmányait szeptembertől.

Az ELTE-n idén a legmagasabb ponthatár (490 pont) a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanára szakon volt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Madár, Virovácz, Zsiday: csoda vagy megszorítás a Tisza-kormány útja?

Madár, Virovácz, Zsiday: csoda vagy megszorítás a Tisza-kormány útja?

A választások után pár nappal már látszik, mit gondol a piac az új helyzetről: mozdult a forint, elindult a találgatás a költségvetési pályáról, és felértékelődött a kérdés, hogy mennyire lesz kiszámítható a gazdaságpolitika. Közben a nyilatkozatokban egyszerre jelenik meg az igény a gyors stabilizációra és az a vita, hogy mi fér bele a növekedés, az infláció és a hiány szorításában. A Checklist Extrában most arról beszélgettünk, mit áraz a tőkepiac, mi lehet a kormány első és legnehezebb feladata a következő hetekben, és milyen forgatókönyvek jönnek szóba a forint, a kamatok, az államadósság-finanszírozás és a beruházások szempontjából – és ebben hol van a helye az euró ügyének. Szakértőink Zsiday Viktor közgazdász, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×