Elmaradt béréért demonstrált hétfőn az angol érdekeltségű ARJ Ruhagyár Zrt. mintegy kétszáz dolgozója hétfőn, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban. A férfi felsőruházati termékeket gyártó vállalat tulajdonosai a koronavírus-járvány miatti megrendeléshiányra hivatkozva március 23-án függesztették fel a gyártást, az üzem 530 munkavállalóját pedig szabadságra küldték. A tulajdonosok később sem indították újra a gyártást, egyes dolgozókat maszk és védőruha varrására ugyan visszavettek, de számukra az alapbérük hetven százalékát kínálták csak fel, és azt sem fizették ki teljesen - mondta aznap Újvári Bertalanné szakszervezeti titkár.

A munkáltató az áprilisi bért csak részben fizette ki, a májusival el van maradva, és a júniusit sem sikerült teljesen rendeznie, illetve a kollektív szerződésben rögzített állásidőt sem fizette ki. A tulajdonos nem jelentett be tömeges elbocsátást, így a gyár bezárása esetén a régi dolgozók a végkielégítéstől is eleshetnek – mondta a szakszervezeti vezető.

Kiderült, a több mint ötszáz dolgozóból körülbelül háromszázan maradtak a cégnél, a többiek felmondtak és más munkát kerestek. Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) elnöke közölte:

a cég nem vette igénybe a meghirdetett állami bértámogatást, felmondás hiányában a dolgozók az álláskeresési járadéktól is elestek, a közös megegyezéssel távozó munkavállalók pedig lemondtak a végkielégítésről.

A helyzetről a napirend előtti felszólalások során Gurmai Zita MSZP-s képviselő beszélt a Parlamentben, számon kérve a kormányzaton, hogy nem segítenek. Közölte: sok érdemi javaslatot tettek le az asztalra, de a kormány mind lesöpörte ezeket, pedig még most sem lenne késő cselekedni. Az emberek valódi tetteket várnak a kormánytól.

Válaszában Schanda Tamás azt mondta, fontos téma ez, ezért szomorú és felháborító, hogy a képviselő politikai haszonlesésére használja fel az emberek szerencsétlen helyzetét. Az érintett munkavállalókkal a foglalkoztatójuk tisztességtelen módon bánt el,

olyan helyezett teremtett, amelyben az állam nem tud közvetlenül segíteni a munkavállalóknak, mert nem szűnt meg a munkaviszonyuk, így a szükséges támogatásokat nem lehet biztosítani nekik.

Ez felelőtlen és elítélendő döntés, és olyan lehetőségeket kell keresni, amelyekkel mégis segíteni tudnak a dolgozóknak - mondta.