eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára felszólal az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvény általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Maruzsa Zoltán: készülünk a következő tanévben előttük álló kihívásokra

Az államtitkár szerint internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül nem tudták volna megvalósítani az átállást a digitális oktatásra.

A kormány várja az emberek véleményét a diákok és a tanárok ingyenes internethasználatáról - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára. Maruzsa Zoltán azzal összefüggésben beszélt erről, hogy a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció kérdései között arra is választ vár a kormány: járvány idején ingyenes legyen-e az internet az iskolás gyermekeket nevelő családoknak és a tanároknak.

Az államtitkár hangsúlyozta: internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül nem tudták volna megvalósítani a veszélyhelyzetben az átállást a digitális oktatásra, és sikeresen lezárni a tanévet.

Ha a kormány megerősítést, felhatalmazást kap a lakosságtól, a következő hónapokban megszülethetnek az ezzel kapcsolatos döntések - mondta Maruzsa Zoltán a konzultációra utalva.

Közölte:

készülnek a következő tanévben előttük álló kihívásokra, és az ezzel összefüggő kapacitások bővítését tervezik.

Maruzsa Zoltán jelezte: a koronavírus-járvány egészen új helyzetet teremtett a magyar oktatásügyben, komoly kihívás elé állította a tanárokat, a szülőket és a tanulókat egyaránt. A rendkívüli helyzetben egyik napról a másikra kellett márciusban átállni az új, tantermen kívüli digitális munkarendre, aminek egyik alapfeltétele volt az internet, valamint a technikai eszközökkel való ellátottság. Hozzátette: ezzel "nem álltunk rosszul", mivel a kormány még 2016-ban fogadta el a digitális oktatási stratégiát, amelynek végrehajtása során olyan képességeket építettek ki, amelyeket jól tudtak használni az elmúlt hónapokban.

Utalt arra is, hogy a kompetenciamérés adatai szerint a magyar családok több mint 90 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel, a háztartások internet-ellátottsága pedig eléri a 98 százalékot. Szinte 100 százalékos az okostelefonnal való ellátottság a szülők és a tanulók körében, és a felmérésben résztvevők 88 százaléka jelezte, hogy a családban több mint 3 okostelefon van.

Maruzsa Zoltán elmondta: a járvány kitörésekor a köznevelési intézményrendszerben 330 ezer informatikai eszköz állt rendelkezésre, ebből több mint 100 ezret - például 45 ezer notebookot pedagógusoknak, 24 ezer tanulói tabletet, 3 ezer interaktív panelt - az elmúlt két évben vásároltak különböző projektek során.

Az összes állami általános és középiskolában jelentős wifi-hálózatbővítést hajtottak végre, illetve megduplázták a sávszélességet. Hozzátette: ezt a járvány idején csak a gyermekfelügyeletben levő tanulók tudták használni.

Külön megemlítette a Kréta tanulmányi rendszert, amelyben naponta átlagosan 500 ezer tanuló és 90 ezer pedagógus tudott dolgozni, illetve a digitális tanrendet segítő állami tartalomszolgáltatások közé sorolta a nemzeti köznevelési portált, a Sulinet rendszert és a tankönyvkatalógust is.

Megemlítette: a múlt évben 40 ezer pedagógus vett részt olyan képzésben, amely valamilyen módon az információtechnológiához kapcsolódott, ez is segítette a digitális oktatásra átállást.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

jelenleg is zajlik a "szupergyors internetprogram" bővítése,

és megítélése szerint az internet áfájának csökkentése is olyan lépés volt, ami hozzájárult ahhoz az elmúlt években, hogy a családok internet-ellátottsága magas legyen.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×