Infostart.hu
eur:
384.36
usd:
333
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára felszólal az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvény általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Maruzsa Zoltán: készülünk a következő tanévben előttük álló kihívásokra

Az államtitkár szerint internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül nem tudták volna megvalósítani az átállást a digitális oktatásra.

A kormány várja az emberek véleményét a diákok és a tanárok ingyenes internethasználatáról - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára. Maruzsa Zoltán azzal összefüggésben beszélt erről, hogy a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció kérdései között arra is választ vár a kormány: járvány idején ingyenes legyen-e az internet az iskolás gyermekeket nevelő családoknak és a tanároknak.

Az államtitkár hangsúlyozta: internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül nem tudták volna megvalósítani a veszélyhelyzetben az átállást a digitális oktatásra, és sikeresen lezárni a tanévet.

Ha a kormány megerősítést, felhatalmazást kap a lakosságtól, a következő hónapokban megszülethetnek az ezzel kapcsolatos döntések - mondta Maruzsa Zoltán a konzultációra utalva.

Közölte:

készülnek a következő tanévben előttük álló kihívásokra, és az ezzel összefüggő kapacitások bővítését tervezik.

Maruzsa Zoltán jelezte: a koronavírus-járvány egészen új helyzetet teremtett a magyar oktatásügyben, komoly kihívás elé állította a tanárokat, a szülőket és a tanulókat egyaránt. A rendkívüli helyzetben egyik napról a másikra kellett márciusban átállni az új, tantermen kívüli digitális munkarendre, aminek egyik alapfeltétele volt az internet, valamint a technikai eszközökkel való ellátottság. Hozzátette: ezzel "nem álltunk rosszul", mivel a kormány még 2016-ban fogadta el a digitális oktatási stratégiát, amelynek végrehajtása során olyan képességeket építettek ki, amelyeket jól tudtak használni az elmúlt hónapokban.

Utalt arra is, hogy a kompetenciamérés adatai szerint a magyar családok több mint 90 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel, a háztartások internet-ellátottsága pedig eléri a 98 százalékot. Szinte 100 százalékos az okostelefonnal való ellátottság a szülők és a tanulók körében, és a felmérésben résztvevők 88 százaléka jelezte, hogy a családban több mint 3 okostelefon van.

Maruzsa Zoltán elmondta: a járvány kitörésekor a köznevelési intézményrendszerben 330 ezer informatikai eszköz állt rendelkezésre, ebből több mint 100 ezret - például 45 ezer notebookot pedagógusoknak, 24 ezer tanulói tabletet, 3 ezer interaktív panelt - az elmúlt két évben vásároltak különböző projektek során.

Az összes állami általános és középiskolában jelentős wifi-hálózatbővítést hajtottak végre, illetve megduplázták a sávszélességet. Hozzátette: ezt a járvány idején csak a gyermekfelügyeletben levő tanulók tudták használni.

Külön megemlítette a Kréta tanulmányi rendszert, amelyben naponta átlagosan 500 ezer tanuló és 90 ezer pedagógus tudott dolgozni, illetve a digitális tanrendet segítő állami tartalomszolgáltatások közé sorolta a nemzeti köznevelési portált, a Sulinet rendszert és a tankönyvkatalógust is.

Megemlítette: a múlt évben 40 ezer pedagógus vett részt olyan képzésben, amely valamilyen módon az információtechnológiához kapcsolódott, ez is segítette a digitális oktatásra átállást.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

jelenleg is zajlik a "szupergyors internetprogram" bővítése,

és megítélése szerint az internet áfájának csökkentése is olyan lépés volt, ami hozzájárult ahhoz az elmúlt években, hogy a családok internet-ellátottsága magas legyen.

Címlapról ajánljuk
Toroczkai László: nem koalícióban gondolkodunk, hanem abban, hogy a mérleg nyelveként érvényesítsük a programunkat

Toroczkai László: nem koalícióban gondolkodunk, hanem abban, hogy a mérleg nyelveként érvényesítsük a programunkat

Álprobléma-e akár a migráció, akár a közelünkben dúló háború? Mit tenne a Mi Hazánk a demográfiai katasztrófa megfékezésére? Miért lenne alapvető fontosságú a magyar vidék fejlesztése? A Fidesszel vagy a Tiszával lépne-e koalícióra a Mi Hazánk Mozgalom, vagy egyikkel sem? Miért lehetne minta Magyarország számára Dél-Dakota? Egyebek között erről beszélt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, a párt választási listavezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump megszólalt az iráni háborúról - Csúnya lefordulás a tőzsdéken

Trump megszólalt az iráni háborúról - Csúnya lefordulás a tőzsdéken

Folytatódik a tőzsdei hullámvasút, a befektetők most Donald Trump megszólalását emésztik az iráni konfliktus kapcsán. Szerda esti beszédében az elnök egyrészt arról beszélt, hogy az USA egyre közelebb került a háború lezáráshoz, másrészt viszont azt is elmondta, hogy "extrém keményen" fognak lecsapni Iránra a következő 2-3 hétben. A beszéd nem adott világos menetrendet a deeszkalációra vagy a tűzszünetre, viszont további kemény fellépést vetített előre Iránnal szemben. Ez csalódást okozott azoknak a befektetőknek, akik a háború gyors lezárásában reménykedtek. A beszédet követően látványos hangulatromlást lehetett megfigyelni a piacokon, az ázsiai tőzsdék rögtön lefordultak, miközben az olajár kilőtt. A gyenge nemzetközi hangulat nap közben is kitart, világszerte esnek a tőzsdék, beleértve a magyar piacot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×