Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Letaglózó képet fest egy hazai felmérés a karantén hatásairól

A lakosság többsége lelkileg megterhelőnek érezte a járvány miatt kialakult helyzetet, amely számos változás mellett sok esetben a családon belüli feszültség megnövekedésével és az otthoni munkamegosztás arányainak eltolódásával járt együtt – utóbbi mértékéről másként vélekednek a nők és a férfiak.

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group közös, a Publicus Intézet által készített, 1003 főt magába foglaló reprezentatív felmérése, amelyben a válaszadók 53 százaléka volt nő, 47 százaléka pedig férfi, a 2020 tavaszán hazánkba is begyűrűző koronavírus-járvány társadalmi hatásait vizsgálta, elsősorban a családok szemszögéből. Az említett szervezetek korábban már végeztek kutatást a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetének társadalmi megítélésével kapcsolatban, ennek kiegészítéseként készült el a mostani kutatás.

Ennek során a megkérdezettek 57 százaléka vallotta azt, hogy negatív értelemben változott az élete a járvány miatt, közülük

27 százalék számára nagymértékű változást hozott az egészségügyi veszélyhelyzet.

A felnőtt népesség negyede számolt be pozitív változásról. Földrajzi elhelyezkedést tekintve a megyeszékhelyen élők életét forgatta fel a leginkább a vírus (72 százalék), a budapestiek 59 százaléka is hasonlóképp nyilatkozott, míg a községben élőknek csak a fele érezte meg a változást.

A munkaerőpiacon aktívakat kevésbé érintette érzékenyen lelkileg a helyzet, mint a nyugdíjasokat és az inaktívakat. A nyugdíjasok életére az átlagosnál negatívabban hatott a járvány, köreikben 61 százalék azon válaszolók aránya, akik kedvezőtlen változásokat éltek meg. Ebben a magány és az érintettség miatti nagyobb fokú szorongás egyaránt szerepet kaphatott.

A háztartások közel harmada (31 százalék) számolt be a megszokottnál nagyobb belső feszültségről a járványügyi veszélyhelyzet kezdete óta, 13 százalék mondta azt, hogy

határozottan több volt a feszültség otthon ebben az időszakban, mint általában.

Érdekes, hogy az eredmények szerint abban, hogy mennyire nőtt a feszültség a családban, sem a megváltozott munkakörülmények, sem a gyerekek otthon maradása nem játszott kiemelt szerepet. Erre utal, hogy a gyermeket nevelők és a home office-ra váltók körében nem jelentősen magasabb a több feszültségről beszámolók aránya, mint a többi csoportban.

A 18 éven aluli gyermeket nevelők több mint fele (55 százalék) jelentette ki, hogy az oktatási intézmények bezárása miatt közepesen vagy nagyon megváltozott az életük. A nők helyzetét jobban befolyásolta ez a korlátozás: 43 százalékuknak nagyon megváltozott az élete, a férfiak esetében ez az arány 32 százalék.

A felmérés szerint a járvány a gyermekes háztartások kisebb részében okozott változást a szülői munkamegosztást tekintve. Az otthoni tanulás jelentősége nőtt meg leginkább a korábbihoz képest, ebben az anyák kaptak jellemzően nagyobb szerepet. A gyerekkel történő játékban egyaránt 16-16 százalékkal nőtt az anyák és apák szerepe is. A megkérdezettek szerint

a házimunka mennyiségének megnövekedése ugyanakkor egyértelműen az anyákat érintette inkább:

a gyermekes háztartások 20 százalékában az anyának, 6 százalékában az apának növekedtek a már korábban is meglévő terhei. Jelentős eltérés mutatkozik abban is, ahogy a szülők látják az otthoni munkamegosztás terheinek változását. A 14 éven aluli gyereket nevelő szülők esetében a válaszadók 20 százaléka szerint az anyáknak nagyobb szerep jutott a házimunkában, mint korábban, bár a válaszadók nemek szerinti megoszlása a kérdésben jelentősen eltér: míg a férfiak mindössze 8 százaléka látta így az időszakot, a nők esetében 34 százalék szerint hárult rájuk hangsúlyosabb szerep.

A kutatás rámutatott, hogy a munkavégzés módjában történt változások is nagy jelentőséggel bírtak. A munkába járás sok család számára okozott nehézséget a járvány idején, a 14 éven aluli gyermeket nevelők számottevő része (26 százalék) csak úgy tudta megoldani a helyzetet, hogy

az egyik szülő nem dolgozott,

22 százalékuk esetében pedig a szülők felváltva vigyáztak a gyerekekre. A megkérdezettek 10 százaléka vállalt a helyzet miatt kevesebb munkát és viszonylag alacsony, 7 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudtak dolgozni a járvány következtében. Egyes családokban a nagyszülők (11 százalék) vállalták magukra, hogy vigyáznak a gyerekekre, a válaszadók 10 százaléka esetében a nagyobb testvérek, 3-3 százaléknál pedig a barátok, vagy külsős segítség, például bébiszitter segített be a szülőknek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×