eur:
403.49
usd:
385.72
bux:
88019.38
2025. február 23. vasárnap Alfréd
Nyitókép: Pixabay

Részletekkel állt elő a kormány a munkahelymegtartás és -teremtés ügyében

Bodó Sándor az operatív törzs tájékoztatójának vendégeként bejelentette: nincs vége a bértámogatási programnak, sőt a munkahelyteremtés még csak most indul igazán.

A kormány eredeti tervei szerint május végével lezárult volna a munkahelymegtartó és -teremtő bértámogatási program első fejezete, így aktuálissá vált, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium számot adjon a program sikerességéről.

Erre az operatív törzs pénteki tájékoztatóján került sor, de Bodó Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár a számok ismertetését követően bejelentést is tett a program befejezése ügyében.

A munkahelyvédő, három hónapos bértámogatási programban

10 500 cég adott be pályázatot, az elért dolgozók száma 137 ezer fő,

a program azonban - mint Bodó Sándor bejelentette - nem zárul le e hónap végével, hanem augusztus 31-ig meghosszabbítják.

"Apróbb, de lényeges módosítás, hogy a munkahelyen lehetőség van arra, hogy a dolgozók különböző csoportjaira különböző időszakban adjanak be támogatási kérelmet. Tehát ha egy munkafázison tevékenykedő dolgozókra már beadták a pályázatot, az nem zárja ki azt, hogy a következő egy másik részlegen tevékenykedőkre újra pályázzanak" - tette hozzá, ismertetve a munkáltatói oldal egyik kérésének való megfelelést.

Ugyanígy ha a pályázat idő alatt a cégen belül munkaerő-átcsoportosítás történik, emiatt nem szenved csorbát a program.

Amiatt sem kell senkinek aggódni, hogy a 137 ezer dolgozóból még nem kapta meg mindenki a pozitív visszajelzést - csak 90 ezren -, a pályázatok 98 százalékát a tárca rendben találta, amely munkáltató pedig valamit elrontott, élhet hiánypótlással, de be is nyújthat új pályázatot.

Beszélt még

a k+f kutatói munkahelymegtartó programról is, amelyben eddig 750 cég pályázott 12 ezer munkavállalója javára, bruttó 318 ezer forintért fejenként.

Ennek a programnak a mozgatórugoja Bodó Sándor szerint az volt, hogy a magyar tudósokat, mérnököket a mostani válság idején még durvábban bombázzák külföldi állásajánlatokkal, azonban "a magyar gazdaság húzóerejét" itthon kell tartani.

A munkahelyvédelmen kívül a kormány most már a munkahelyteremtésre is koncentrál, annak keretében közel 70 ezer új munkahely létrehozását is támogatja egy összesen 84 milliárd forintos alap megnyitásával. Ennek keretei között a kormányzat 6 hónapig biztosít nettó 112 ezer forintos bértámogatást olyan munkahelyekre, amelyekre további 3 hónapot a munkáltatónak kell garantálnia. Bár a program még igen friss, máris jelentkezett rá számos cég,

3200 munkahely

megteremtésének szándékával, legfőképp kis- és mikrovállalkozások - jellemzően Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéből.

Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a munka.hu portálon ennél is sokkal több információt lehet találni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Hatalmas horderejű intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor

A miniszterelnök évértékelő beszédében Alaptörvény-módosításokról, egyes szülőknek járó, élethosszig tartó szja-mentességről és más adócsökkentésekről tett bejelentéseket, illetve egyebek mellett beszámolt a nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítésről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.24. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Háború esetén ezer sebből vérezne az EU, a frontig is alig jutnának el a katonák

Háború esetén ezer sebből vérezne az EU, a frontig is alig jutnának el a katonák

Nemhogy elég katonája nincs az Európai Uniónak, a meglévők sem jutnának ki a frontra: a katonai mobilitási stratégia hiába kulcsfontosságú szerepet játszik a kontinens védelmi képességeinek megerősítésében, az Európai Számvevőszék jelentése szerint az eddigi fejlesztések jelentős hiányosságokkal küzdenek. Bár az EU 1,69 milliárd eurót különített el a kettős felhasználású infrastrukturális projektekre, a finanszírozás elosztása aránytalan volt, és számos stratégiailag fontos beruházás elmaradt. A koordináció hiánya, az előzetes stratégiai tervezés gyengesége és a katonai szempontok háttérbe szorítása mind hozzájárult ahhoz, hogy a program végrehajtása nem hozta meg a várt eredményeket. Az uniós ellenőrök szerint sürgős reformokra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×