eur:
393.01
usd:
366.47
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Nyitókép: Pixabay

Részletekkel állt elő a kormány a munkahelymegtartás és -teremtés ügyében

Bodó Sándor az operatív törzs tájékoztatójának vendégeként bejelentette: nincs vége a bértámogatási programnak, sőt a munkahelyteremtés még csak most indul igazán.

A kormány eredeti tervei szerint május végével lezárult volna a munkahelymegtartó és -teremtő bértámogatási program első fejezete, így aktuálissá vált, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium számot adjon a program sikerességéről.

Erre az operatív törzs pénteki tájékoztatóján került sor, de Bodó Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár a számok ismertetését követően bejelentést is tett a program befejezése ügyében.

A munkahelyvédő, három hónapos bértámogatási programban

10 500 cég adott be pályázatot, az elért dolgozók száma 137 ezer fő,

a program azonban - mint Bodó Sándor bejelentette - nem zárul le e hónap végével, hanem augusztus 31-ig meghosszabbítják.

"Apróbb, de lényeges módosítás, hogy a munkahelyen lehetőség van arra, hogy a dolgozók különböző csoportjaira különböző időszakban adjanak be támogatási kérelmet. Tehát ha egy munkafázison tevékenykedő dolgozókra már beadták a pályázatot, az nem zárja ki azt, hogy a következő egy másik részlegen tevékenykedőkre újra pályázzanak" - tette hozzá, ismertetve a munkáltatói oldal egyik kérésének való megfelelést.

Ugyanígy ha a pályázat idő alatt a cégen belül munkaerő-átcsoportosítás történik, emiatt nem szenved csorbát a program.

Amiatt sem kell senkinek aggódni, hogy a 137 ezer dolgozóból még nem kapta meg mindenki a pozitív visszajelzést - csak 90 ezren -, a pályázatok 98 százalékát a tárca rendben találta, amely munkáltató pedig valamit elrontott, élhet hiánypótlással, de be is nyújthat új pályázatot.

Beszélt még

a k+f kutatói munkahelymegtartó programról is, amelyben eddig 750 cég pályázott 12 ezer munkavállalója javára, bruttó 318 ezer forintért fejenként.

Ennek a programnak a mozgatórugoja Bodó Sándor szerint az volt, hogy a magyar tudósokat, mérnököket a mostani válság idején még durvábban bombázzák külföldi állásajánlatokkal, azonban "a magyar gazdaság húzóerejét" itthon kell tartani.

A munkahelyvédelmen kívül a kormány most már a munkahelyteremtésre is koncentrál, annak keretében közel 70 ezer új munkahely létrehozását is támogatja egy összesen 84 milliárd forintos alap megnyitásával. Ennek keretei között a kormányzat 6 hónapig biztosít nettó 112 ezer forintos bértámogatást olyan munkahelyekre, amelyekre további 3 hónapot a munkáltatónak kell garantálnia. Bár a program még igen friss, máris jelentkezett rá számos cég,

3200 munkahely

megteremtésének szándékával, legfőképp kis- és mikrovállalkozások - jellemzően Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéből.

Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a munka.hu portálon ennél is sokkal több információt lehet találni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×