eur:
393.08
usd:
367.1
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Járőröző rendőrök járókelőket igazoltatnak a pécsi Kossuth téren 2020. április 14-én. A koronavírus-járvány miatt március 28-án kihirdetett kijárási korlátozást a kormány április 9-én határozatlan időre meghosszabbította.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Nézőpont: a magyarok 78 százaléka indokoltnak tartja a veszélyhelyzet bevezetését

Az intézet felmérése szerint még a kormánykritikus szavazók fele (50 százalék) is egyetért abban, hogy ez a kormányzati lépés (a veszélyhelyzet kihirdetése) indokolt volt, míg a megkérdezettek 17 százaléka nem ért vele egyet.

A Nézőpont Intézet megjegyezte: mindezt azért is fontos tudni, mert

a megkérdezettek 62 százaléka szerint a koronavírusnak lesz második hulláma is Magyarországon,

a kormánykritikusok ebben még biztosabbak is (70 százalék), mint a kormány támogatói (57 százalék). A közlemény szerint a magyarok 78 százaléka utólag is helyesnek tartja, hogy a kormány kezdeményezte márciusban a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítását, 66 százalékuk azzal is egyetért, hogy most a kabinet véget szeretne vetni a rendkívüli jogrendnek.

A választópolgároknak az előző heteknél valamivel magasabb aránya, 78 százaléka jelezte, hogy elégedett a magyar kormány "koronavírus terjedése elleni lépéseivel" (18 százalék nem).

Mint felidézték, március közepén a magyarok 94 százaléka mondta azt, hogy egyetért a rendkívüli intézkedéssel, és március végén is, a törvényes hosszabbítás időpontjában, még 85 százalékuk támogatta a veszélyhelyzet fenntartását. Ez a támogatottság a múlt héten 40 százalékra csökkent, sőt a magyarok 49 százaléka szerint nincs már szükség a rendkívüli jogrendre. "Ezzel március óta először többségbe kerültek a veszélyhelyzetet ellenzők, anélkül, hogy mindez kormányellenes követeléssé vált volna" - áll a Nézőpont Intézet összegzésében.

Kitértek arra is, hogy a miniszterelnök kezdeményezése után a kormánypárti választók 40 százaléka sem tartja szükségesnek már a veszélyhelyzet fenntartását. Arra a kérdésre, hogy meg kell-e szüntetni a veszélyhelyzetet, a válaszadók 66 százaléka, a kormánypártiak 61 százaléka igennel felelt a felmérésben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×