A segédüzemi áramátalakító, más néven inverter, amely az áramot biztosítja a meghajtáson kívül (világítás, szellőzés, ajtóműködtetés, kijelzők, stb.) a járműveken, a padlószint alatt, az alvázra van rögzítve, rejtve az utazóközönség elől.

A hűtőszekrény méretű, mázsás berendezés, tele mindenféle elektronikai eszközzel, készen vásárolható a világpiacon, de nem is ezzel van a gond, hanem a felfüggesztésével – magyarázta az InfoRádiónak Dorner Lajos. Ugyanis, mint az a BKV szerelői számára kiderült, a rögzítő konzolok kezdenek elengedni és megrepedezni, amelyre eddig azért nem derült fény, mert az alvázvédő takarta azokat.

A VEKE elnöke megjegyezte, amennyiben menet közben eltörnének a konzolok és a berendezés a sínekre zuhanna, abból biztosan nagyon komoly baleset lenne. Szerencsére azonban ezt időben észlelték az illetékesek, és „sufnituning” megoldásokkal biztonságos módon rögzítették átmenetileg – tette hozzá.

Dorner Lajos szerint egészen biztos, hogy

konstrukciós hibáról van szó,

miután túl kicsi konzolokat hegesztettek föl, és vélhetően a munka minősége sem üti meg az európai szabványt, mindezek együttesen pedig komoly minőségi és garanciális kifogásokat eredményeznek.

A szakember szerint a hiba kijavítása, amely a mostani kisebb konzolok nagyobbra, erősebbre cseréjét jelenti, nem egy bonyolult, különösebben drága feladat, amit a BKV is meg tudna tenni, de miután a garancia még tart, nem nyúlhatnak hozzá, így a gyártónak kell intézkednie, ahogy a padlólemezek rozsdásodása ügyében is.

A Városi és Elővárosi Közlekedés Egyesület elnöke szerint az említett hibák után kijelenthető, hogy „nem igazán azt kaptuk a pénzünkért, amit vártunk”.

A leszállított 37 vonatból 18 esetében tárták fel a hibát.