Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szeretné, ha a pályázási lehetőség mindenki számára nyitott lenne, aki megfelel az alapvető feltételeknek. Ferencz Orsolya az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett, a feltételrendszer mára sokat oldódott, hiszen korábban kizárólag kemény kiképzésen átesett vadászpilótákat keresgéltek mind az amerikai, mind pedig a keleti fertályon. Mára ez sokat változott, és

a magyar elképzelés is az, hogy megnyissák az egész társadalom irányába a lehetőséget. „Férfi vagy nő, civil vagy katonai előélettel, ha úgy érzi valaki, bátran jelentkezzen”

– fogalmazott a miniszteri biztos. Hozzátette, hogy a jelentkezés részleteit, hogy hogyan és milyen formában fog történni, azt az orosz kollégákkal közösen fogják kidolgozni.

A terv mindenesetre az, hogy 2024-ig sikeresen végrehajtsák a missziót, ami persze nagyban függ majd a menetrend foglaltságától, a modul kihasználtságától és az indítások idejétől, sorolta Ferencz Orsolya.

"Az államközi szerződés hamarosan minden sarokpontot rögzíteni fog, és reményeink szerint a következő pár hónapban meg tudják nyitni a pályáztatási rendszert, valamint a programok részére a tervezési fázist".

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a magyar kutatások legfontosabb területei az anyagtudományok, az űrélettan, valamint a Föld környezetének vizsgálata lesz. „Több tervet is összeállítottunk. Csaknem 20 olyan tudományos kísérletet gyűjtöttünk össze a kutatóhelyek javaslataiból, amelyek értelmezhetők. Az orosz kollégák pedig az első verziókat végignézték és befogadták” – emelte ki, hozzátéve, hogy létre kívánnak hozni egy tudományos vegyes bizottságot, amely majd a részleteket tisztázni hívatott

Ferencz Orsolya azt is elárulta, a leendő magyar űrhajós majdani munkájába nemcsak az oroszoknak lesz beleszólása, hanem az Európai Űrügynökségnek is, amelynek Magyarország 2015 óta tagja. Mindazonáltal

a legfontosabb, hogy a tudományos misszió sikeres legyen, ami így a magyar űriparnak, valamint tudományos életnek, az egyetemeknek és kutatóhelyeknek hatalmas lendülettel szolgálna,

vélekedett a miniszteri biztos.

A fejlesztések Magyarországon fognak zajlani, magyar mérnökök, kutatók és hallgatók bevonásával. „Hogy aztán hogyan fogjuk tudni folytatni, az nagyon sok mindentől függ. Attól is, hogy ez a küldetés hogyan sikerül.” Az viszont biztos, hangsúlyozta, hogy az űripar ma az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, és az űrben megszerzett tudományos ismeretek itt, a Földön segítik az emberiséget.

Így működik az ESA

Ferencz Orsolya az InfoRádió Aréna című műsorban az Európai Űrügynökségre (European Space Agency, ESA) kitérve ismertette: Magyarország a többi tagállamhoz hasonlóan – gazdasági teljesítményéhez mérten – tagdíjat fizet, ebből azonban még nem következik egyenesen, hogy milyen programokban tud részt venni az ország.

„A fontosabb, tudományos és szolgáltatási területek egy opcionális programban válnak elérhetővé, amibe szintúgy be kell fizetni

az országot – magyarázta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. – Ám ez nem egy olyan világ, ahová csak befizetünk és majd valami történik a pénzzel, hanem az ország képességeihez és kompetenciáihoz igazítva visszatérítik ezt az összeget a magyar űrszektorba. Egy minimális, 20 százalék körüli költséget levonnak, a kilövőállomás és az úgynevezett rezsi finanszírozására, de a többi pénzt a magyar egyetemek és vállalkozások, amelyek a projektekben részt vesznek, visszatérítve megkapják” – hangsúlyozta.

Az Európai Unió az Európai Űrügynökség fejlesztéseinek megrendelője és sokszor finanszírozója is – jegyezte meg az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. „Innentől kezdve pedig belép a politika annak tekintetében, hogy mire szánunk a költségvetésből. És bizony, a most következő költségvetésben rendkívül jelentős növekedést tapasztalunk az űrterületek irányába. Miért? Mert azt látjuk, hogy

a valójában soha le nem állt űrverseny borzasztóan felfokozódott”

– magyarázta.

A hírközlési szolgáltatások, a globális navigációs, valamint a meteorológiai megfigyelő rendszerek kifejlesztésében is fontos szerepe volt az űrkutatásnak. Mindemellett a klímaváltozás megismerésében és megoldásában is segíthet az űrtechnológia – tette hozzá az Arénában az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Hiszen a Földről mint egy nagy rendszer működéséről azóta tudunk egyre többet, amióta kívülről, űreszközökről megfigyeljük, ez tény, hangsúlyozta. „Azóta tudjuk pontosítani az atmoszferikus mérési adatokat, az óceánfelszíni hőmérsékleteket, a nagy légköri mozgásokat, tehát a meteorológiát és a klímát” – sorolta.

Ferencz Orsolya végezetül megjegyezte: az űrkutatás a 21. századot meghatározó terület, amely a világgazdaságban és a biztonságpolitikában is megkerülhetetlen.