Infostart.hu
eur:
377.04
usd:
317.79
bux:
130274.07
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Nyitókép: Pixabay

Lassan elfogy a cégeknél a kötelező túlórák kerete

A Liga Szakszervezetek szerint elvétve akad olyan cég, amely az év vége felé közeledve annyira kimerítette túlórakeretét, hogy a törvény által január óta lehetővé váló magasabb óraszámról egyezkedjen a munkavállalókkal.

Hamarosan vége az évnek, egyre több állami és piaci cégnél fogynak el a kötelezően elrendelhető éves túlórák, ugyanakkor a Magyar Nemzet azt írta, a szakszervezetekhez nem érkeztek tömegesen jelzések arról, hogy a vállalkozások a januártól megengedett, nagyobb túlóraszám bevezetésére készülnek.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk megkeresésére azt mondta,

a konföderáció tagszervezetei bizonyos cégektől kaptak ugyan megkereséseket, hogy alkalmaznák a megemelt túlórakeretet, ám nem ez a jellemző.

A konföderáció nem tud olyan esetről, hogy a munkaadó nyomásgyakorlása miatt írta volna alá az alkalmazott a túlórakeret megemelésére kötött egyéni, írásbeli megállapodást.

Szabályozás

A túlóra szabályozása szerint évente 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató (kötelezően elrendelhető túlóra), amihez nem kell dolgozói beleegyezés. Tavaly év végéig további túlórát akkor rendelhetett el a foglalkoztató, ha a munkavállalói képviselettel megkötött kollektív szerződésben ebben megállapodtak a felek. Erre 2019-től a törvény összesen 400 órát engedélyez, a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodása alapján. A cégek jelentős része régóta nem vezet nyilvántartást a túlóráról, szabálytalanul utasítva erre a dolgozót - tette hozzá a Magyar Nemzet.

Címlapról ajánljuk

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni. Ennek célja a karbonszivárgás, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének megelőzése. E termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, melyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme. Ennek hatására a Bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piaci bizonytalanságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×