Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kiborítják a szavazólapokat egy urnából a szavazatszámláló bizottság tagjai az önkormányzati választáson a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban kialakított 14-es számú szavazóhelyiségben 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI /Szigetváry Zsolt

Szavazategyenlőség: van, ahol sorsolnak új választás helyett

A kis különbségek és fellebbezések miatt számos helyen újraszámlálásra kényszerülnek a helyi választási bizottságok, illetve szavazatszámlálók, néhány helyen pedig új önkormányzati választásokat kell kiírni. Az InfoRádió körképe.

Tizenhat helyen szavazategyenlőség miatt kell újraszámolni a voksokat, tizenkét esetben polgármesterjelöltek, négy alkalommal pedig képviselőjelöltek között alakult ki holtverseny.

A szavazást csak akkor kell megismételni, ha nem találnak legalább egy érvénytelen voksot - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke.

"Ha netán valaki ceruzával töltött ki egy szavazólapot és azt érvénytelenítik, mindárt meg is szűnik a szavazategyenlőség. Ha nem úgy helyezték el az ikszet, hogy annak a két vonala a körön belül metszi egymást, szintén. Bármi lehet. Minden attól függ, éltek-e jogorvoslati kérelemmel, és az eredményes lesz-e. Ezekre a kérdések a héten eldőlnek."

Amennyiben a szavazategyenlőség az újraszámlálás után is fennáll, akkor

a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken nyugodtan kinthagyhatják a választási plakátokat, mert 120 napon belül új választást kell tartani.

A kisebb községekben és falvakban nem okoz ekkora "bajt" a szavazategyenlőség, mert ott sorsolással találják meg a mandátum gazdáját.

A borsodi Sajószentpéteren viszont új választásra készülnek, mert az 5-ös számú választókerületben ugyanannyian szavaztak az MSZP és a DK jelöltjére, Oláh Istvánra, mint a zöldek emberére, Kocsi Tiborra. Mindketten 158 voksot kaptak, ezért abban a körzetben "repetázniuk" kell a választóknak. A település jegyzője, Guláné Bacsó Krisztina az RTL Kulbnak nyilatkozva azt mondta, a kitűzést követő 70 és 90 nap között kell megtartani a választást, ez várhatóan már át fog nyúlni a 2020-as évre.

Győrben is újraszámolják a szavazatokat.

A választás győztese, Borkai Zsolt polgármester ugyanis csak 641 szavazattal kapott többet, mint az ellenzék jelöltje, Glázer Tímea, az érvénytelen szavazatok száma pedig igen magas, 1381 volt.

Budapesten sem tudta megkezdeni a munkát néhány kerületvezető. Az I. kerületben V. Naszályi Márta, a IV. kerületben Déri Tibor, a VIII. kerületben Pikó András, a IX. kerületben pedig Baranyi Krisztina hivatalba lépését hátráltatja az újraszámolás. Csepelen Borbély Lénárdnak kell várnia, mert az ellenzék csalásgyanú miatt megtámadta az eredményt és új választás kiírását követeli.

A főpolgármester-választás eredményébe viszont most már mindenkinek bele kell nyugodnia,

a Fővárosi Választási Iroda szerint ugyanis nem érkezett jogorvoslati kérelem a választási eredményt megállapító határozat ellen, ezért jogerőre emelkedett, hogy Budapestet az ellenzéki Karácsony Gergely irányítja a következő öt évben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×