eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a mátraverebélyi és az alsószentmártoni szavazólap mintáját mutatja az október 13-ai önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak gyártásáról tartott sajtótájékoztatón az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában 2019. szeptember 23-án.
Nyitókép: Kovács Tamás

Hat kerületben is fordulhatna az eredmény az érvénytelen voksok újraszámlálása után

A leadott voksokhoz képest 2,5-5 százalék közti volt az érvénytelen szavazatok száma az urnákban az október 13-ai önkormányzati választások napján a budapesti kerületekben. Sok helyütt ez több darab papírt jelent, mint amekkora különbséggel kerületi polgármesterré választották a győztest az első hivatalos számolás alapján.

Feltűnően sok érvényelen szavazatot adtak le az október 13-ai önkormányzati választások alkalmával Budapesten, miközben sok kerületben a végeredmény is igen szoros lett. Ebből adódik, hogy hat olyan budapesti kerület is van, ahol a győztes és a második helyezett polgármesterjelölt közötti, szavazatszámban kifejezhető különbség kisebb, mint amennyi érvénytelen voksot találtak az urnákban vasárnap éjszaka; akár az is előfordulhat, hogy az újraszámlálás után mást hirdetnek majd ki győztesnek.

Mint az Herczeg Sándor politológusnak az InfoRádió számára készített gyűjtéséből kiderül,

az I., a III., a VIII., a XX., a XXII. és a XXIII. kerületekben az érvénytelen szavazatok száma magasabb volt, mint a két első helyen álló polgármester-jelölt közötti különbség.

Ha csak az arányokat nézzük, a legtöbb érvénytelen voks a következő öt kerületben született:

  • XX. kerület: érvénytelen szavazatok aránya (észa) 4,79%, azaz 1 093 voks. Különbség: 595.
  • XXIII. kerület: észa 3,73%, azaz 342 voks. Különbség: 214.
  • XII. kerület: észa 3,06%, azaz 875 voks. (A különbség 5 291 szavazat, a végeredményt nem befolyásolja.)
  • X. kerület: észa 2,83%, azaz 712 voks. (A különbség 1 647 szavazat, a végeredményt nem befolyásolja.)
  • XIV. kerület: észa 2,57%, azaz 1 307 voks. (A különbség 6 571 szavazat, a végeredményt nem befolyásolja.)

Az érvénytelen szavazatok száma az I., a II., a III., a VIII., és a XXII. kerületben is magasabb volt annál, mint amennyivel végül a győztes végzett az első helyen. Az I. és a VIII. kerület végeredményét minden bizonnyal ezért támadták meg, ugyanakkor a IX. kerületben éppen a Budapesten legrosszabbul szereplő munkáspárti Fléger Tamás korábbi munkáspárti polgármester-jelölt nyújtott be kifogást, így ezekben az esetekben még nincsenek jogerős döntések.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×