Nemrég kapta csak meg magyar nevét életünk legújabb megkeserítője, a kertvárosi erdei csótány.
"Budapest kertvárosi övezeteiben bukkant fel, ezidáig
nem is tudtunk róla, hogy az országban a budapesti agglomeráción kívül máshol előfordulna"
- mondta el az InfoRádió megkeresésére Puskás Gellért, a magyar Természettudományi Múzeum állattárának munkatársa azok után, hogy az Infostart is megírta, a poloskainvázió után most megjöttek a repülő csótányok.
Arra a kérdésre, hogy ezek alapján akár egészen új fajról is szó lehet-e, azt mondta, Magyarország faunáját tekintve igen.
"2005-ben észlelték ennek a jelenlétét, de az elmúlt években lett igazán tömeges. Eredetileg ez egy dél-európai faj, ami az utóbbi évtizedekben kezdett el észak felé terjedni. Valószínűleg ebben az emberi behurcolásnak is jelentős szerepe van, de úgy tűnik,
jól érzi magát itt, azért van jelen ilyen nagy mennyiségben"
- tette hozzá Puskás Gellért.
Mostanában először a budai kerületekben észlelték, de Pesten és Budakeszin is vannak adatok ezek előfordulására, a városban gyakorlatilag bárhol előfordulhat.
"Annyit érdemes tudni, hogy ellentétben az emberhez kötődő konyhai vagy német csótányfajokkal
ez egy szabadban élő faj, viszont a lakásokban is gyakran megtalálják, a fényre ugyanis rárepül"
- folytatta a szakértő.
Ennek a rovarnak az inváziója el fog múlni, nyár végén, ősz elején van a csúcs.
Természetes ellenségről esetében nem tudni - a minden más rovart is fogyasztó állatokon kívül -, és még az sem biztos, hogy a tél kiirtja, ugyanis Svájcban észlelték a terjedését először, az Alpoktól délre pedig őshonos. Még azt sem tudni, cipel-e például parazitákat.
Arra a kérdésre, hogy a kertvárosi erdeicsótány kártevő-e, Puskás Gellért azt mondta, a növényekben nem tesz kárt, sőt, ellentétben az emberhez eddig kötődött fajokkal arról sincs tudomás, hogy bármilyen betegséget terjesztene.
A védekezés ellene a szúnyogháló,
a kert ápolása, rendezése nem hatásos.