Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt érkezik kinevezés előtti meghallgatására az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésére az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Palkovics László: 2021-re 90 milliárddal nőhet a kutatásra fordított pénzt

A kormány célja, hogy augusztusra megszülessen a megállapodás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító testületének összetételéről – mondta az innovációs és technológiai miniszter az InfoRádióban. Palkovics László kiemelte, a kormány célja, hogy 2021-re 90 milliárddal növelje a kutatásra fordított pénzt.

Zajlik az folyamat, amely az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, mint szervezetet, létrehozza – ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában Palkovics László. Az augusztus elejéig létrejövő szervezet, hasonlóan mint a Magyar Tudományos Akadémia, közvetlenül a parlamenthez tartozik és önálló költségvetési fejezettel bír majd. A jelenlegi 15 kutatóintézet pedig, amelyek jelenleg az MTA szervezetén belül találhatóak, azok fognak átkerülni ebbe az új formába szeptember 1-jével, tette hozzá Palkovics László.

Az új rendszer vezetési struktúrája több szintből fog állni. Az egyik ilyen az úgynevezett irányítói testület, amelybe

6–6 tagot javasolhat a Magyar Tudományos Akadémia valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium,

az elnök személyéről pedig konszenzusos megállapodással kell döntenie az akadémia elnökének és a tárca vezetőjének, ismertette Palkovics László.

"Ha típusokról lehet beszélni, azt gondolom, hogy mind az akadémia, mind az ITM a tudomány képviselőiből fog választani. A törvényben benne szerepel az is, hogy

a 13 főnek kétharmada legalább a tudomány képviselője kell, hogy legyen"

– emlékeztetett a tárcavezető.

Az elnök személyével kapcsolatban Palkovics László úgy fogalmazott, olyasvalakit kell találni, aki maga is tudós vagy kutató, esetleg korábban az volt, irányított nagyobb szervezetet, és nem utolsó sorban, teljes a bizalom az irányában.

Lesz egy nemzetközi, valamint – az eddigiekkel ellentétben – egy tudományos testület is, emelte ki Palkovics László. Utóbbi olyan ügyekben fog véleményt formálni, akár dönteni is, ami az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot érinti. Hogy ennek a bizottságnak pontosan milyen jogosultságai lesznek, az a későbbiekben dől el, tette hozzá a miniszter.

"Semmi konkrétum nincs az ügyben" – válaszolta az InfoRádió kérdésre Palkovics László azzal kapcsolatban, hogy a sajtóban Vizi E. Szilveszter korábbi MTA-elnök neve merült fel, mint lehetséges elnök a hálózat élére.

A mostaninál nagyobb támogatás is lesz az elektromos autókra

Az innovációs és technológiai miniszter arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a kormány átalakítaná az elektromos autók vásárlására nyújtott támogatás rendszerét. Azt szeretnék elérni, hogy olyan szakmacsoportok is hozzájussanak, amelyeknél ennek még nagyobb hatása lehet.

Az elektromos autók támogatása az Irinyi-terven belül indult el, járművenként másfél millió forintot biztosít a kormányzat a "hétköznapi" vásárlóknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×