Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Darák Péter, a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

A Kúrián már vizsgálják a Viking Sigyn kapitányának óvadék-ügyét

Már folyamatban van a Kúrián a dunai hajóbalesetben meggyanúsított kapitány óvadékának az ügye – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület elnöke. Darák Péter hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyész elvi megállapítást kért az ügyben.

A Kúrián már vizsgálják a budapesti hajókatasztrófában érintett ukrán kapitány óvadékának ügyét - hangsúlyozta a testület elnöke. Darák Péter ennek jogi hátteréről az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a büntetőeljárási törvény vezette be a bűnügyi felügyelet fogalmát. Ez a jogszabály ismeri az óvadék intézményét is.

Hozzátette: az óvadék intézménye tulajdonképpen egy olyan, a bíróság által meghatározott pénzösszeget jelent, amelynek az a célja, hogy elősegítse a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását, illetve a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétét.

Tehát arra motiválja, hogy ezeket a szabályokat betartsa, mert egyébként az óvadékot elveszti, ha ezeket a magatartási szabályokat megszegi.

Ennek az összegnek az alsó határa 500 ezer forint, ehhez képest a több milliós, 10 millió fölötti összeg már kiugrónak számít, és adott esetben alkalmas lehet arra, hogy a terheltet a büntetőeljárás alatt arra ösztönözze, hogy betartsa a magtartási szabályokat, ne tűnjön el, álljon a nyomozóhatóság, a bíróság rendelkezésére.

Darák Péter hozzátette, hogy a törvény szerint az óvadék megállapításakor figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát is, ez a Habelány esetében kivételesen nagy, hiszen 28 embert halálát eredményezte. Természetesen a tragikus esemény és annak büntetőjogi minősítése az egymástól eltérő dolog. Nyilvánvalóan ilyesmi indokolhatta az alsófokú bíróságnak azt a döntését, hogy az óvadékot elegendőnek találta.

A Kúria döntése arra ad majd választ, hogy az ukrán hajóskapitánynak nem ér-e meg minden pénzt, hogy elszökjön a várhatóan nagy büntetés elől.

Ezt a Kúria rövidesen el fogja dönteni, egy olyan eljárásban, ami a konkrét ügyre már nem hat ki. Hiszen a legfőbb ügyész csak a törvényesség érdekében, tehát elvi megállapítás céljából nyújtotta be az erre vonatkozó indítványt.

A legfőbb ügyész korábban azért fordult jogorvoslatért a Kúriához, mert törvénysértőnek tartja azt, hogy az ukrán kapitányt nem tartóztatták le, hanem óvadék ellenében bűnügyi felügyelet alá helyezték.

A teljes műsort meghallgathatja, ha ide kattint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×