Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon.
Román civil szervezetek június 6-ra meghirdették a betonkeresztek felavatását, amire vélhetően ittas emberek áttörték a kivonuló székely tiltakozók sorfalát. Miután bejutottak, a román ünneplők ledöntötték a székely kaput, és a honvéd sírok fölé emelt fakereszteket téptek ki. A magyar külügy bekérette a román nagykövetet, aki azonban nem jelent meg a minisztériumban.
Kedden a parlamentben Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője vetette fel a témát.
"Két rossz választ el kell kerülnünk: a közömbös hallgatást, és a támadáshoz hasonló viszonzást"
- fogalmazott a kormánypárti politikus, aki szerint a megoldás egyszerű: az érintettek találkozzanak, végezzenek feltárást, állapítsák meg az elhunytak nemzetiségét és adják meg mindnyájuknak a tiszteletet.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában hangsúlyozta: nem lehet vita tárgya, hogy a temetőben történtek erőszakos cselekmények.
"Elvárjuk a román hatóságoktól, a román államtól, hogy kivizsgálja ezeket az eseményeket, az elkövetőket büntessék meg és akadályozzák meg, hogy az elkövetkezendő időszakban hasonló eset előfordulhasson."
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a jogi, a ténybeli és a morális igazság is a mi oldalunkon áll.
"Elvárjuk Romániától azt, hogy a kétoldalú kötelezettségeket és a nemzetközi szerződéseket betartva állítsák helyre az eredeti állapotot, a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását várjuk el a román hatóságoktól" - hangsúlyozta napirend előtt a parlamentben a külügyminiszter.
Bákó megye prefektusa - korábbi bejelentésétől eltérően - még mindig nem támadta meg a közigazgatási bíróságon azt az építési engedélyt, amelyet a dormánfalvi polgármesteri hivatal állított ki maga számára az úzvölgyi katonatemető átalakítására.
A prefektust még május 9-én kérte fel az Állami Építkezési Felügyelőség, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A felügyelőség törvénytelennek tartotta az építési engedély kiállítását mert - mint megállapította - a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ezt ki, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.