A Pénzügyminisztérium továbbra is úgy véli, hogy meglesz idén a legalább 4 százalékos GDP-növekedés, ami a következő években is tartható – mondta el Gion Gábor, hozzátéve: ehhez a kulcs a beruházások kiemelkedően magas szintje. Kiemelte: 2018-ban a beruházások elérték a GDP 25 százalékát. A folyamatban lévő termelőkapacitás-bővítési beruházások megközelítőleg 3000 milliárd forintot jelentenek.

Az államtitkár elmondta:

az ipar a magyar GDP 22 százalékát adja, ezen belül a járműgyártás 26 százalékot, ez a teljes bruttó hazai termék 5-6 százaléka.

A külföldi vállalkozók és vállalatok szövetségei szerint Magyarország versenyelőnye a régióban az alacsony nyereség-adó és a politikai stabilitás – mondta Gion Gábor, aki szerint hazánkat már nem csak az olcsóság miatt választják, hanem azért, mert sokkal nagyobb hozzáadott értéket teremt a költséghez viszonyítva. „100 euró munkaköltségre jutó hozzáadott érték Magyarországon a legmagasabb” – fogalmazott, kiemelve: így az autógyártók nem hazánkban fognak kapacitásokat leépíteni.

Magyarországon ma vannak munkaerőtartalékok

– hangsúlyozta az államtitkár. „Ha mindazok a társadalmi csoportok olyan mértékben vállalnának munkát, mint például Svédországban, akkor még olyan 300-600 ezer főnyi munkaerőtartalék van” – fogalmazott. Mint mondta: a hatékonyságot modern technológiákkal, automatizációval is lehet növelni. A Pénzügyminisztériumban és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban folyik azon intézkedések kidolgozása, melyek ösztönözhetik az automatizálást. Ezek részletei hamarosan megjelennek.

Nagy terhet jelent a készpénz az államháztartásnak

A lakosságnál lévő 4500 milliárd forint készpénzből akár az egész bekerülhetne nemzeti kötvénybe – mondta mondta Gion Gábor. Az is kérdés, hogy a meglévő lakossági állampapírt hányan fogják visszaváltani és átforgatni az új, kedvezőbb konstrukcióba – tette hozzá. Az államtitkár hét éven belül az állampapírállomány megduplázódását prognosztizálta.

A nyugdíjkötvény részletei várhatóan ősszel lesznek nyilvánosak – tájékoztatott Gion Gábor.

Az államkötvények megismerése a lakosság pénzügyi tudatosságát is növeli

– tette hozzá.

Jelenleg Magyarországon a fizetési forgalom 80 százaléka még mindig készpénzben bonyolódik, melynek évi 400 milliárd forintot meghaladó nyomda-, logisztikai és őrzési költsége van.

A bankoknál nincs olyan csomag, ami a lakosságnak azt a rétegét szólítaná meg, aki jelenleg nem rendelkezik bankszámlával, ez a háztartások 20 százaléka. A nyugdíjaknak 40 százalékát készpénzben kézbesítik, a bankok pedig nem rendelkeznek nyugdíjasoknak szánt csomagokkal – mondta az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium folyamatosan igyekszik intézkedéseivel a készpénzforgalmat – tette hozzá Gion Gábor, aki szerint ennek érdekében lehet szankcionálni a készpénzes tranzakciókat és lehet ösztönözni a nem készpénzeseket. A készpénz visszaszorítása a gazdaságot is fehéríti.