Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. március 5-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez az ellenzék

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek jövő hét keddre az ellenzéki pártok és független országgyűlési képviselők, hogy azonnali megoldást találjanak "az egyre súlyosbodó lakhatási válságra".

Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Tóth Bertalan (MSZP), Vadai Ágnes (DK), Szabó Tímea (Párbeszéd), Csárdi Antal (LMP) és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közös közleményében azt írta, összegyűjtötték a szükséges 40 aláírást, így Kövér László házelnöknek össze kell hívni a rendkívüli ülést. A helyzet - mint írták - nem tűr halasztást, mert április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium, amely miatt újra családok ezrei kerülhetnek utcára, tavaly több mint háromezer családot lakoltattak ki.

Az ellenzék célja, hogy az állam azonnal segítsen a bajbajutottakon.

Közölték: az alaptörvény kimondja, Magyarország törekszik arra, hogy mindenki számára biztosítsa "az emberhez méltó lakhatás feltételeit", a helyi önkormányzatokról szóló törvény pedig kötelező feladatként írja elő a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását. A gyakorlatban azonban az állam nem tesz semmit, hogy érdemben javítson a helyzeten - olvasható a közleményben.

Az ellenzéki pártok remélik, hogy az ülésen részt vesznek a kormánypártok képviselői, és ők is elmondják a választóknak, hogy a kormány hogyan kívánja megakadályozni a kisgyerekes családok, idősek, betegek hajléktalanná válását, illetve milyen hosszú távú megoldást kínálnak a több, mint egy évtizede tartó hitelválságra.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×