Az Országgyűlés egyhangúlag, 168 igen szavazattal elfogadta egyes törvények módosítását Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő esetleges rendezetlen kilépésével kapcsolatban.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett törvény nyolc jogszabáyt - köztük foglalkoztatási, nyugdíjjal, egészségbiztosítással kapcsolatosakat - módosított.

A kilépés után az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgároknak minősülnek, megállapodás hiányában pedig tagállami hatáskörré válik a kilépés előtt tartózkodási jogot szerzettekre vonatkozó jövőbeni szabályozás kialakítása.

A most elfogadott jogszabállyal megteremtették annak a lehetőségét, hogy a kilépés előtt a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvezők a kiválás után is Magyarországon tartózkodhassanak kedvezményes szabályozás keretében.

A brit állampolgárok és családtagjaik 3 év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak a lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül.

A képviselők lehetővé tették, hogy a Brexit előtti jogszerzés esetén az ellátásokat továbbra is a szociális uniós rendeletek követelményeinek megfelelően folyósítsák, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult.

A törvény a rendezetlen brit kilépés időpontjában lép hatályba, életbe lépésének napját a külügyminiszter az időpont ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Harminchat képviselő tiszteletdíját csökkentették

Az Országgyűlés harminchat ellenzéki országgyűlési képviselő tiszteletdíját csökkentette a tavaly december 12-i plenáris ülésen történtekkel összefüggésben, ahol a munka törvénykönyvének módosítása miatt tiltakoztak a politikusok. A büntetések összesen több mint 41 millió forintot tesznek ki.

Csökkentették, illetve megvonták a fizetését négy jobbikos, tizenkét MSZP-s, hét DK-s, hat LMP-s, öt párbeszédes és két független képviselőnek.

Nemzetközi egyezmények kihirdetése

Az Országgyűlés öt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről döntött.

Ezek egyike értelmében az Európai Unió és Üzbegisztán között 1996-ban kötött partnerségi és együttműködési megállapodás hatálya a jövőben a textiltermékekre is kiterjed.

A kormány keleti nyitás politikájával összhangban biztosítja Magyarország és Oroszország között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismerését az erről szóló, tavaly aláírt egyezmény. A kölcsönösen elismert dokumentumok között szerepelnek az érettségi bizonyítványok és a felsőoktatási oklevelek is. A most kihirdetett egyezmény olyan végzettségekről is rendelkezik, amelyek már nem szerezhetők meg, de az adott ország munkaerőpiacán vagy tudományos életében fontos szerepet töltenek be. Ilyen például az egyetemi végzettség - amelyet a mesterfokozat váltott fel - vagy a tudományok kandidátusa fokozat.

Agrártámogatásokat érintő törvénymódosítást fogadott el a Ház

A Magyar Államkincstár agrártámogatásokkal kapcsolatos feladatainak zavartalan működésének biztosítását szolgálja a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása, amelyet 139 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A változtatás érinti az ügyfélnyilvántartás tartalmát, a határidőket, a tanúvallomás, a helyszíni ellenőrzés, a fellebbezések, a kamatfizetési kötelezettség szabályait.

Ahogy az előterjesztés parlamenti vitájából kiderült, egyszerűsödnek a többi között a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer használatát segítő rendelkezések.

Módosult a kulturális örökség védelméről szóló törvény

A Várkapitányság Nonprofit Zrt. koordinálhatja a beruházásokat megelőző régészeti feltárásokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása értelmében, amelyet 114 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés.

A módosítással csökkenhet az infrastruktúra és az energiaellátás szempontjából kiemelt jelentőségű nagyberuházások kivitelezési ideje, illetve szabályozzák a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások folyamatát és koordinációját is.

A teljes régészeti koordináció visszakerül az örökségvédelmi szervhez,

s az előzetes régészeti dokumentációban megfogalmazott régészeti feladatellátás teljes menedzsmentjéért egyetlen állami szerv lesz a felelős. A beruházóknak a jövőben kizárólag a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-vel kell szerződést kötniük, a cég pedig önállóan gondoskodik a többi érintett bevonásáról. A zrt. az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése mellett koordinálja a régészeti feltárást is.

Változott a felsőoktatási törvény

A felsőoktatási törvény 115 igen, 50 nem, 4 tartózkodó szavazattal elfogadott módosítása

megteremti annak a lehetőségét, hogy az állami felsőoktatási intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó, de az állam által - az Országgyűlés hozzájárulásával létrehozott - alapítvány részére ruházzák át.

A módosítás kitér a 2019. július 1-jén magán felsőoktatási intézményként tovább működő Budapesti Corvinus Egyetemmel összefüggésben a már folyamatban lévő felvételi eljárások meghirdetésnek megfelelő lezárására, a képzések kifutó rendszerű befejezésére. A kormánnyal kötött külön megállapodás hiányában az egyetem önköltséges képzés folytatására jogosult a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől kezdődően.

Emellett a változtatás az állami szférában már ismert kancellári, illetve a magyar viszonyok között még nem alkalmazott elnöki pozíció bevezetését is lehetővé teszi a magán felsőoktatási intézményeknél. A magán felsőoktatási intézmények szabadon választhatnak az alapító okiratban, hogy bevezetik-e az elnöki pozíciót vagy, hogy foglalkoztatnak-e kancellárt a gazdasági vezető helyett. Amennyiben kancellárt bíznak meg, hatásköreit illetően az intézmény alapító okirata lesz az irányadó. Az elnök lehetséges hatásköreinél a változtatás elsődlegesen a nem akadémiai feladatokat jelöli meg, meghatározva az elnöki hatáskörök korlátait, s azokat a hatásköröket is, amelyeket kizárólagosan a rektor jogosult gyakorolni.

Családvédelmi akcióterv

A családvédelmi akcióterv idén júliusban életbe lépő intézkedéseiről is tárgyalt az Országgyűlés.

A nagyobb biztonságot jelentő hétpontos családvédelmi akciótervből négy pont lép életbe július 1-jétől - mondta expozéjában az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin ezek közé sorolta a babaváró támogatást, az otthonteremtési támogatások további bővítését, valamint a hétszemélyes autók vásárlásához nyújtott támogatást.

A 10 millió forintos kamatmentes babaváró támogatás, amely 2022 végéig igényelhető, szabadon felhasználható - ismertette. Házaspárok vehetik igénybe, ha a feleség legalább 18, de legfeljebb 40 éves, egyikük dolgozik vagy biztosított, büntetlen előéletűek és nincs adótartozásuk.

A törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lehet, de ha úton van az első baba, a várandósság 12. hetétől felfüggeszthető a visszafizetés. Ha csak egyetlen gyermek érkezik a családba, a hitel mindenképpen kamatmentes marad, de ha három utód születik, a teljes összeget elengedi az állam - tette hozzá.

Az otthonteremtést könnyíti, hogy a jövőben a családok otthonteremtési támogatásához igényelhető kedvezményes, maximum 3 százalékon kamatozó hitel már használt lakásra is felhasználható lesz.

A kétgyermekesek 10 millió forintot, a háromgyerekesek 15 milliós támogatott hitelt igényelhetnek.

Emellett júliustól bármilyen ingatlanfedezetű jelzáloghitelből 1 millió forintot jóváír az állam a második gyermek érkezésekor, további 4 milliót a harmadik jövetelekor, az újabb gyermekeknél pedig 1-1 milliót.

Novák Katalin beszámolt arról is: legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást is nyújt az állam a nagycsaládosoknak új, hétszemélyes autó vásárlásához, legfeljebb a jármű árának 50 százalékáig. Ez a lehetőség is 2022-ig áll fenn - közölte.

Az államtitkár a jövő januártól, valamint a folyamatosan életbe lépő további pontokról is beszámolt: a legalább négygyermekes anyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességéről, a bölcsődei férőhelyek 70 ezerre bővítéséről, valamint a nagyszülői gyedről. Kijelentette ugyanakkor:

a családtámogatási intézkedések listája még ezeken túl is bővülni fog a jövőben.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon 1981 óta fogy a népesség, ez azonban nem egyedi, Európát az üres bölcsők kontinenségnek nevezte. Kitért arra is, hogy míg 2010-ben az ország 960 milliárd forintot fordított családtámogatásokra, az összeg jelenleg 2000 milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka, amelyet az államtitkár nagyon soknak ítélte. "Ebben európai szinten az első helyen állunk" - mutatott rá, hangsúlyozva: az OECD-átlag 2,55 százalék.

Az eddigi intézkedések eredményeként értékelte, hogy míg 2010-ben két felnőttnek átlagosan 1,3 gyermeke született, ez a szám a tavalyi év végére 1,49-re emelkedett. Megjegyezte ugyanakkor: ez még mindig nem elégséges.

Fidesz: a cél, hogy száz év múlva is magyarul beszéljenek a Kárpát-medencében

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a családvédelmi akcióterv törvényjavaslata azt a célt szolgálja, hogy száz év múlva is magyarul beszéljenek utódaink a Kárpát-medencében. Rámutatott: vannak Európában olyan kormányok, amelyek eltérő kultúrájú tömegek betelepítésével válaszolnának a népességfogyással összefüggő kihívásokra. A magyarok szerint a népesség fogyására a jó válasz a családok megerősítése és a gyermekvállalás támogatása. Mi nem a bevándorlókkal, hanem magyar gyermekekkel képzeljük el Magyarország jövőjét - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Összegzése szerint ha három gyermeket tervez egy házaspár, összesen 25 milliós támogatáshoz juthat, ha valóban megszületnek a tervezett gyermekek.

Külön kitért a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására, amely 2,5 millió összegű lehet legalább 7 személyes autó vétele esetén.

Jobbik: "fékezett habzású" csomagot terjesztett be a kormány

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, a magyar jövő érdekében árnyalni kell azt a képet, amit az államtitkár elmondott. Szerinte ha arra törekednének, hogy konszenzus alakuljon ki, akkor a kioktató és nagyotmondó stílust érdemes lenne háttérbe szorítani és szakmai vitát folytatni. Ne fessék a képet kedvezőbbre, mint amilyen: egy süllyedő Atlantiszon vagyunk - fogalmazott. Rámutatott: az élve születést tekintve történelmi mélyponton van Magyarország, a teljes termékenységi arányszám felpörgése ugyanakkor vitathatatlan.

"Fékezett habzásúnak" nevezte a csomagot, s azt mondta: ne tegyenek úgy, mintha a kormány megtenne mindent, amit a költségvetési eszközök lehetővé tesznek.

Jelezte: a beterjesztett hét ponton felül ők további öt pontot nyújtottak be. Kitért az elszabadult albérletárakra, s azt kérdezte, miért hagyja ezt a kormány?

KDNP: a család a jövő záloga

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka szerint Európa elöregedési, népesedési problémákkal küzd, amire a tagállamok részéről kétféle megoldás született eddig: az egyik a bevándorlók betelepítése, a másik pedig a családok támogatása. Hangsúlyozta: büszke arra, hogy Magyarország az utóbbi utat választotta. Mint mondta, a KDNP úgy tekint a családra, mint a társadalom legkisebb közösségére, amelyet védeni, támogatni kell. A család, mint közösség a jövő alapja, a jövő záloga - jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a családvédelmi akcióterv nem néhány szakértő munkája, hanem a magyar emberek megkérdezésével született meg a nemzeti konzultáció alapján.

MSZP: a kormánypártok nevében kérünk bocsánatot a gyerekektől

Bangóné Borbély Ildikó azzal kezdte felszólalását, hogy a kormánypártok nevében bocsánatot kért a mostani gyerekektől, akiknek 80 százaléka felnőtt korában el akarja majd hagyni a hazáját. Bocsánatot szeretnék kérni ezektől a gyerekektől, hogy mi ezt nem tudjuk megakadályozni - tette hozzá.

A képviselő a KSH adatait idézte a gyermekszületésről, kiemelve, hogy 2018-ban újra 90 ezer alá ment a születésszám. Emellett - folytatta - a 2005-ös 41 ezerhez képest, tavaly csupán 18 ezer új lakás épült, minden hatodik magyar gyermek külföldön születik, minden tizedik szülőképes korú nő külföldön van, a gyermektelenek aránya pedig emelkedett a 30 év felettiek körében. Szerinte ezekről az adatokról nem beszélt Novák Katalin államtitkár.

A képviselő az MSZP családpolitikai javaslatait ajánlotta a kormánypárti képviselők figyelmébe.

DK: a családvédelmi csomag kevés, keveseknek

Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka úgy véli: a családvédelmi csomag, egy beismerő vallomás arról, hogy kevés, amit a kormány az elmúlt 9 évben tett a családokért, és eleve hibás volt a kijelölt útirány is.

Szerinte a csomag kevés és nagyon keveseknek szól, elsősorban a jómódúaknak segít, akik tudnak azzal kalkulálni, hogy visszafizetik a felvett hiteleket akkor is, ha nem születnek meg a gyermekek.

A csomagból csak az embert hagyták ki - fogalmazott a képviselő, aki szerint elsősorban a nyugodt viszonyoktól függ a gyermekek megszületése nem pedig attól, hogy lesz-e eggyel több ülés az autóban, vagy adnak-e kedvezményes hitelt.

Közölte: a DK saját 7+1 pontos családvédelmi programot javasol, ami jobb és hitelesebb, mint a kormányé.

Az LMP támogatja a javaslatot, de vannak kifogásai, javaslatai

Demeter Márta (LMP) előrebocsátotta, hogy az LMP támogatja a javaslatot, de hiányolta például, hogy a 7 pontos akciótervből csak 4 került a Ház elé.

Szerinte a kormány kapkodott, pedig nagyobb körültekintésre lenne szükség.

Demográfiai növekedésre van szükség - folytatta -, olyan intézkedések kellenek, amelyek ezt segítik, ne a propagandára reflektáljanak az intézkedések, hanem az emberek mindennapjaira.

Kifogásolta, hogy sokan - például az egyszülős családok - kimaradnak a családpolitikai intézkedésekből, érdekükben az LMP módosító javaslatokat nyújt be.

Az LMP javaslataiban szerepel egyebek mellett a család- és gyermekorvosi hálózat átalakítása, egy bérlakásprogram, a családi pótlék emelése, valamint a gépjárművásárlási támogatás fix összegűvé tétele - ismertette Demeter Márta.

A másik LMP-s vezérszónok, Keresztes László Lóránt szintén rendkívül fontosnak nevezte az intézkedéseket, tekintettel a demográfiai krízisre, amely - mondta - nemcsak a mostani, hanem az elmúlt évtizedek kormányainak felelőssége is.