eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezérigazgatója (b) és Dabóczi Kálmán, az előző vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2019. január 23-án. A közgyűlés ezen a napon magszavazta, hogy Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Döntöttek a BKK-s vezetőváltásról

A Fővárosi Közgyűlés megválasztotta a Budapesti Közlekedési Központ új vezérigazgatójának Nemesdy Ervint, és döntött a forrásmegosztásról is.

Nemesdy Ervin váltja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatói posztján Dabóczi Kálmánt - döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Tarlós István főpolgármester javaslatát elfogadva, 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett úgy döntött a testület, hogy Dabóczi Kálmán munkaviszonyát február 27-ei dátummal, felmondással szüntetik meg. A január 24-én kezdődő felmondási idő alatt Dabóczi Kálmánt mentesítik a munkavégzés alól. Tarlós István 2018. november 30-án közleményben tudatta: kezdeményezi a BKK vezérigazgatójának felmentését a cég elektronikus jegyrendszerének projektje miatt.

Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezérigazgatója (b) és Dabóczi Kálmán, az előző vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2019. január 23-án. A közgyűlés ezen a napon megszavazta, hogy Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezérigazgatója (b) és Dabóczi Kálmán, az előző vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2019. január 23-án. A közgyűlés ezen a napon megszavazta, hogy Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén. MTI/Koszticsák Szilárd

A főpolgármester javaslata alapján a közgyűlés 18 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 8 tartózkodás mellett választotta meg határozatlan időre a BKK vezérigazgatójának Nemesdy Ervin közlekedési építőmérnököt, mérnök-közgazdászt.

Forrásmegosztás

Döntöttek a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról: a kerületeket összesen 132,2 milliárd forint (46 százalék), a fővárost 155,5 milliárd (54 százalék) illeti meg. A terveket a testület 18 igennel szavazattal 8 tartózkodás mellett fogadta el.

Az elfogadott előterjesztés szerint a megosztandó bevételek a múlt évihez képest

a tervek szerint több mint 29 milliárd forinttal nőnek.

Ellenzéki fellépés

A közgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzat ne alkalmazza a munka törvénykönyve módosításait.

Gy. Németh Erzsébet (DK) a testület ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, azt kívánják elérni, hogy a tavaly decemberben botrányos körülmények között elfogadott "rabszolgatörvénynek" ne legyen semmilyen következménye Budapesten, vagyis a főváros tulajdonában álló cégek, valamint az alvállalkozóként foglalkoztatott társaságok esetében se alkalmazzák az abban foglaltakat.

"A fővárosi munkavállalók nem lehetnek rabszolgák" - jelentette ki a DK politikusa, megjegyezve, a jogszabályváltozás 15 ezer embert érint az önkormányzaton keresztül.

Horváth Csaba (MSZP) szerint a munka törvénykönyve módosítása érdemi ellentételezés nélkül szakítja el a munkavállalókat családjaiktól, ezzel "modern kori rabszolgaságba" sodorva őket.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) azt mondta, Budapest működése nem alapulhat az itt dolgozók kizsákmányolására. Szerinte Budapest legnagyobb munkáltatójaként üzenetértéke vannak annak, hogy az önkormányzat alkalmazza-e a "rabszolgatörvényt", ezért példát kell mutatni annak mellőzésével.

Gál József (LMP) szerint az ellenzéknek hosszabb távon el kell törölnie a "rabszolgatörvényt", addig pedig legalább azt el kell érnie, hogy a fővárosi dolgozókat "megvédjék a 400 túlórától".

Tokody Marcell (Jobbik) kijelentette, az ellenzékben teljes konszenzus van arról, hogy a munkavállalók nem rabszolgák, hanem olyan emberek, akik tisztességes bért érdemelnek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×