eur:
408.84
usd:
389.48
bux:
80165.64
2024. december 14. szombat Szilárda
Nyitókép: Pixabay.com

Teljes és gyors módszerváltást sürget a szúnyogirtásban az MTA

A klímaváltozással együtt számos új szúnyogfaj telepedett meg Európában. A trópusi területekről behurcolt invazív fajok betegségterjesztő képessége rendkívül komoly kockázatot jelent a Magyar Tudományos Akadémia szakértői szerint.

Koncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe - a Magyar Tudományos Akadémia osztályai és kutatóközpontjai közös állásfoglalást jelentettek meg a témáról az MTA honlapján.

Mint fogalmaznak, az elmúlt évtizedek során

a klímaváltozás más hatásaival együtt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában.

Ennek következtében több esetben is az általuk behurcolt vírusok - például a Dengue - okozta járványok alakultak ki egyes régiókban. Ebben a folyamatban a tudósok szerint Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben regisztrálnak emberi megbetegedéseket, sőt további rendkívül kockázatos vírusok felbukkanását is kimutatták.

A helyi szúnyogállomány fogékonysága az új kórokozókra kevéssé ismert,

de egyes fajok esetében ez is bizonyított.

A trópusi területekről behurcolt invazív szúnyogfajok betegségterjesztő képessége viszont jól dokumentált, és rendkívül komoly kockázatot jelent

az MTA szakértői szerint.

Varga Zoltán biológus az InfoRádiónak elmondta, el kell választani egymástól az idegenforgalmi szempontból fontos területek szúnyogmentesítését és a klímaváltozás miatt szükséges intézkedéseket a szúnyogirtás terén.

"Ezért kell koncepcióváltás, hogy ez a kettő világosan szétváljék" - fogalmazott a biológus.

Hazánkban eddig három invazív szúnyogfajt írtak le. (zebraszúnyog vagy tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog és koreai szúnyog - a szerk.) Tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Meghonosodásuk az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal

reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye.

Az MTA azt ajánlja a döntéshozók figyelmébe, hogy alaposabban figyeljék meg és gyérítsék az egyébként is jelentős részben ismeretlen szúnyogállományt, illetve a tenyészőhelyeket, ehhez biztosítson megfelelő tudományos apparátust (jelenleg ilyen irányú zoológust itthon nem képeznek), illetve laborokat az állatállomány és az emberi veszélyeztetettség felmérésére.

Az Akadémia figyelmeztet arra is, hogy - mint ezt Varga Zoltán is megerősítette - általánosságban rossz irányba céloz az irtás:

miközben a kiirtani kívánt rovarok 1 százalékát ölik meg, az ember szempontjából fontos méheket nagy számban pusztítják, nem mellékesen az irtóanyagok veszélyeztetik a vízi élővilágot is.

Az akadémia ezért azt is javasolja, változtassanak az irtáshoz használt szeren. Mint Varga Zoltán elmondta, "szelektív" szerekre van szükség, amelyek találati pontossága egyébként is jobb, és mint külön hangsúlyozta, lárvaállapotban kellene elpusztítani a szúnyogokat, nem "a röpködő példányokat" kellene célba venni.

A kutatók állásfoglalásukat megküldték a Belügyminisztériumnak, a katasztrófavédelemnek, a vízügynek, az erőforrástárcának, az ÁNTSZ-nek, az agrártárcának és a Nébih-nek is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
PwC-felmérés: mit ajándékozunk az idén karácsonyra, és mennyiért?

PwC-felmérés: mit ajándékozunk az idén karácsonyra, és mennyiért?

Az online vásárlók 74 százaléka, vagyis több mint hárommillió magyar fog ajándékozni karácsonykor, a válaszadók átlagosan 84 ezer forintot költenek, és összesen hat embert ajándékoznak meg – ez derült ki a PwC felméréséből. A legtöbben játékot vesznek, de egyre népszerűbb, hogy élményt adnak ajándékba. Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC e-kereskedelmi szolgáltatási csapatának vezető menedzsere beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.16. hétfő, 18:00
Freund Tamás
a Magyar Tudomány Akadémia elnöke
Uniós élmezőnyben vagyunk ebben az ágazatban, de csak amíg bírjuk a kínai dömpinget

Uniós élmezőnyben vagyunk ebben az ágazatban, de csak amíg bírjuk a kínai dömpinget

Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×