Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a "tekintélyes horderejű és széleskörű" megállapodást (ennek szövege itt érhető el), amelynek eredményeképpen "a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak".

Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére - mondta a főpolgármester, hozzátéve: "jelentősebb, mint az elmúlt hetven év során bármikor".

"Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros" - fogalmazott Tarlós István.

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti ünnepségen.

2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.

2010 óta "hétmérföldes csizmával haladunk előre"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki az elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást, például a Duna Arénát és az új stadionokat.

Folyamatban van továbbá

• a Városliget rekonstrukciója,
• az Operaház,
• az Iparművészeti Múzeum és
• a 3-as metró felújítása is.

Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is - sorolta a miniszterelnök.

"Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk" - mondta Orbán Viktor, a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.

A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja, Budapest a magyaroknak az örök város, "a város, amely minden magyaré", bármely pontján is éljen a világnak. Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, "igazi nemzeti kincs" - hangoztatta, a főváros felépítését pedig az újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítményének nevezte.

Azt is mondta, hogy Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona. A budapestiek otthonaként a fővárosnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata - közölte. Hozzáfűzte: a nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata.

Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból.

"A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált" - mondta Orbán Viktor, szavait azzal zárva, hogy az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.

Díjakat adtak át

Tarlós István főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.

A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt - idézte fel.

Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma.

A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka - mondta.

Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy "Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!" Ennek az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék - mutatott rá a főpolgármester.

Kijelentette: "Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye".

Az ünnepségen Tarlós István és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes átadta a főváros kitüntető díjait.

A főpolgármester elmondta: a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díj kitüntetettjei az esélyegyenlőségért, a közbiztonságért és a kiváló sportteljesítményekért adott elismerések birtokosai. Ők mindannyian Budapest érdekében önként vállalták, hogy szorgalmukkal, tehetségükkel, morális mércéjükkel a főváros közösségét szolgálják, mintát adnak az új generációknak.

Kiemelte, napjaink egyre inkább elbizonytalanodó értékrendjének világában szükség van követhető és követendő egyéniségekre, akik személyükben hitelesítenek értékeket, életcélokat. A kitüntettek ilyen személyiségek - mutatott rá.

Pro Urbe Budapest díjat kapott

• Deák Sándor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese,
• Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója,
• Halzl József gépészmérnök, egyetemi tanár, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke,
• Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadó,
• Vékás Lajos jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és
• Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.

(Eszenyi Enikő elismerését édesanyja, Eszenyi Lajosné vette át.)

Budapestért díjban huszonhatan részesültek, köztük

• Hűvösvölgyi Ildikó színművész,
• Marék Veronika író, grafikus,
• Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója,
• Raduly József, a magyar kultúra lovagja,
• Szacsvay László színművész, a nemzet színésze,
• Szidor László, az Old Boys zenekar vezetője,
• Szőke Gábor Miklós képzőművész,
• Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója,
• Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője,
• Tomkó László, az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia diakónusa,
• Túry Árpád díszítő faszobrász, az eredeti Liversing együttes énekese,
• Zoób Kati alkotóművész.

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át Kamuti Jenő vívó, a nemzet sportolója, Kiss István, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke és Simayné Bóbis Ildikó tőrvívó.

Az ünnepségen kiosztották a Zalabai Gábor-díj - A Budapestiek Esélyegyenlőségéért díjat, valamint a Dr. Barna Sándor Emlékérem - A Főváros Közbiztonságáért díjat.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.