Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Orbán Viktor: Magyarország nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indult az Országgyűlés őszi ülésszaka. Orbán Viktor a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentés elfogadása óta először beszél a képviselők előtt.

Orbán Viktor napirend előtti beszédet tartott a parlamentben, az őszi ülésszak kezdetén. A kormányfő a gazdasági eredmények sorolásával kezdi beszédét. Azt mondja, a magyar modell jól teljesített a nyáron is:

  • 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, hamarosan elérhető a 4,5 milliós álomhatár.
  • 3,6 százalékos a munkanélküliség
  • 65 hónapja folyamatos a bérek emelkedése

„Szép és biztató időszak várható. Továbbra is úgy fogunk kormányozni, hogy egyre jobban megérje dolgozni és gyermeket vállalni” - emelte ki. Hozzátette: elérhető, hogy 2030-ra az ország az EU öt legjobb és legélhetőbb országa között lesz.

A kormányfő emlékeztetett a 4,8 százalékos gazdasági növekedésre is, és arra, hogy idén várhatóan újra kaphatnak nyugdíjprémiuot a nyugdíjasok.

Beszélt a debreceni BMW-gyárról és a tiszaújvárosi üzemről, amelyet a Mol és a Thyssen-Krupp épít.

Nemzeti konzultáció indul

Orbán Viktor kiemelte, a magyar közoktatás legnagyobb fejlesztése zajlik, és felsorolta az oktatás területén történt fejlesztéseket.

Fontos területnek nevezte a népesedéspolitikát. „Ha nem erősítjük meg a családokat és nem születik több gyermek, előbb-utóbb elfogyunk. Ebbe nem akarunk beletörődni. Ami eddig történt szükséges, de nem elégséges feltétele a megmaradásunknak” - emelte ki, és bejelentette, hogy hamarosan nemzeti konzultáció indul, amivel meg lehet alapozni a megmaradásnak.

"El akarják venni a határvédelem jogát"

Beszélt a jövő májusi európai parlamenti választás fontosságáról is.

„A jövő legfontosabb kérdése a migráció. Két tábor van: a bevándorláspártiak és bevándorlásellenesek. Ez most fontosabb, mint a pártszimpátiák, felülírja a hagyományos pártszerkezeteket” - fejtette ki.

Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország van az egyik oldalon, és folyamatos támadásoknak van kitéve a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és bevándorláspárti nemzeti kormányok, a Soros-hálózat tagjai és a globális elit által - közölte.

A kormányfő szerint a bevándorlás és migránsinvázió nem pártkérdés, hanem nemzeti ügy.

Kiemelte: a magyar kormány szolidáris minden bevándorlásellenes kormánnyal, bármilyen pártállású is.

Orbán Viktor szerint a Sargentini-jelentés is beleillik a támadások közé. Mint mondta, gyermekded vita bontakozott ki arról, hogy Magyarországról vagy a magyar kormányról szól-e a jelentés, de a címben Magyarországról van szó, vagyis a jelentés az ország ellen íródott.

A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek nevezte, amely sérti az EU alapokmányát.

Azért támadják Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, nem leszünk bevándorlóország

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt mondta: el akarják a határvédelem jogát az országról, erről a héten Salzburgban tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők.

Mint kifejtette: üdvözlendő, hogy az EU a kvóták helyett a határvédelemre fordítja tekintetét, helyes, ha megerősítjük a határokat, de az nem helyes, ha tőlünk el akarják venni a határvédelem jogát, és helyettünk Brüsszel akarja irányítani a határ védelmét.

Az EU nem megállítani, hanem menedzselni akarja a bevándorlást. Magyarország azonban nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor,

ezért nem engedi, hogy a határvédelem jogából bárki elvegyen - tette hozzá.

Előzmények

A kormányfő hat nappal az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés után szólal meg, így vélhetően a beszéd nagy része is erre reagál. A miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: a jelentést annak érdekében fogadták el, hogy meg tudják gyengíteni Magyarországot, mert azzal, hogy megbélyegzik az országot, meg tudják gyengíteni a pozícióit. Hozzátette: Magyarországtól el akarják venni a határőrizet jogát, Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsokat.

A következő csata arról szól, hogy ki védi Magyarország határait, ki dönti el, hogy kit eresztünk be az ország területére

– emelte ki.

Mint mondta, a magyar kabinet szakértői a Sargentini-jelentés minden állításra válaszoltak. A jelentés pontokba szedett állításai közül 19 most folyó vitás eljárásokról szól, 13 már korábban lezárt eljárásokat kifogásol, 37 pedig ténybeli tévedés – fejtette ki.

A kormányfő a közelmúltban több beszédet is tartott, amelyekben meghatározta a következő időszak prioritásait. Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Polgári Pikniken arról volt, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb eseménye a 2019-es európai parlamenti választás lesz Európában, amelynek témája a bevándorlás.A Népszava cikke szerint egészségügyi államosításról is beszélt. A kormányfő – a lap írása szerint - visszavenné a diagnosztikai ellátásokat a magánszolgáltatóktól.

Nyáron Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy a 2018-as választás egy új korszak kiépítésének a felhatalmazása, mint mondta: "Szeptembertől nagy változások előtt állunk.

„Kulturális korszakba kellene ágyazni a politikai rendszert”

– mondta, hozzátéve, a közéleti viták pont a kultúra területén robbantak ki.

„Véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink" – mondta.

A Kárpát-medence újraépítését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak nyári beszédében.

Szólt a kereszténydemokrácia és a liberális demokrácia közötti különbségről, valamint arról, hogy szerint Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. A kormányfú úgy vélte, az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×