eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Orbán Viktor: Magyarország nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indult az Országgyűlés őszi ülésszaka. Orbán Viktor a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentés elfogadása óta először beszél a képviselők előtt.

Orbán Viktor napirend előtti beszédet tartott a parlamentben, az őszi ülésszak kezdetén. A kormányfő a gazdasági eredmények sorolásával kezdi beszédét. Azt mondja, a magyar modell jól teljesített a nyáron is:

  • 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, hamarosan elérhető a 4,5 milliós álomhatár.
  • 3,6 százalékos a munkanélküliség
  • 65 hónapja folyamatos a bérek emelkedése

„Szép és biztató időszak várható. Továbbra is úgy fogunk kormányozni, hogy egyre jobban megérje dolgozni és gyermeket vállalni” - emelte ki. Hozzátette: elérhető, hogy 2030-ra az ország az EU öt legjobb és legélhetőbb országa között lesz.

A kormányfő emlékeztetett a 4,8 százalékos gazdasági növekedésre is, és arra, hogy idén várhatóan újra kaphatnak nyugdíjprémiuot a nyugdíjasok.

Beszélt a debreceni BMW-gyárról és a tiszaújvárosi üzemről, amelyet a Mol és a Thyssen-Krupp épít.

Nemzeti konzultáció indul

Orbán Viktor kiemelte, a magyar közoktatás legnagyobb fejlesztése zajlik, és felsorolta az oktatás területén történt fejlesztéseket.

Fontos területnek nevezte a népesedéspolitikát. „Ha nem erősítjük meg a családokat és nem születik több gyermek, előbb-utóbb elfogyunk. Ebbe nem akarunk beletörődni. Ami eddig történt szükséges, de nem elégséges feltétele a megmaradásunknak” - emelte ki, és bejelentette, hogy hamarosan nemzeti konzultáció indul, amivel meg lehet alapozni a megmaradásnak.

"El akarják venni a határvédelem jogát"

Beszélt a jövő májusi európai parlamenti választás fontosságáról is.

„A jövő legfontosabb kérdése a migráció. Két tábor van: a bevándorláspártiak és bevándorlásellenesek. Ez most fontosabb, mint a pártszimpátiák, felülírja a hagyományos pártszerkezeteket” - fejtette ki.

Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország van az egyik oldalon, és folyamatos támadásoknak van kitéve a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és bevándorláspárti nemzeti kormányok, a Soros-hálózat tagjai és a globális elit által - közölte.

A kormányfő szerint a bevándorlás és migránsinvázió nem pártkérdés, hanem nemzeti ügy.

Kiemelte: a magyar kormány szolidáris minden bevándorlásellenes kormánnyal, bármilyen pártállású is.

Orbán Viktor szerint a Sargentini-jelentés is beleillik a támadások közé. Mint mondta, gyermekded vita bontakozott ki arról, hogy Magyarországról vagy a magyar kormányról szól-e a jelentés, de a címben Magyarországról van szó, vagyis a jelentés az ország ellen íródott.

A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek nevezte, amely sérti az EU alapokmányát.

Azért támadják Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, nem leszünk bevándorlóország

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt mondta: el akarják a határvédelem jogát az országról, erről a héten Salzburgban tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők.

Mint kifejtette: üdvözlendő, hogy az EU a kvóták helyett a határvédelemre fordítja tekintetét, helyes, ha megerősítjük a határokat, de az nem helyes, ha tőlünk el akarják venni a határvédelem jogát, és helyettünk Brüsszel akarja irányítani a határ védelmét.

Az EU nem megállítani, hanem menedzselni akarja a bevándorlást. Magyarország azonban nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor,

ezért nem engedi, hogy a határvédelem jogából bárki elvegyen - tette hozzá.

Előzmények

A kormányfő hat nappal az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés után szólal meg, így vélhetően a beszéd nagy része is erre reagál. A miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: a jelentést annak érdekében fogadták el, hogy meg tudják gyengíteni Magyarországot, mert azzal, hogy megbélyegzik az országot, meg tudják gyengíteni a pozícióit. Hozzátette: Magyarországtól el akarják venni a határőrizet jogát, Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsokat.

A következő csata arról szól, hogy ki védi Magyarország határait, ki dönti el, hogy kit eresztünk be az ország területére

– emelte ki.

Mint mondta, a magyar kabinet szakértői a Sargentini-jelentés minden állításra válaszoltak. A jelentés pontokba szedett állításai közül 19 most folyó vitás eljárásokról szól, 13 már korábban lezárt eljárásokat kifogásol, 37 pedig ténybeli tévedés – fejtette ki.

A kormányfő a közelmúltban több beszédet is tartott, amelyekben meghatározta a következő időszak prioritásait. Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Polgári Pikniken arról volt, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb eseménye a 2019-es európai parlamenti választás lesz Európában, amelynek témája a bevándorlás.A Népszava cikke szerint egészségügyi államosításról is beszélt. A kormányfő – a lap írása szerint - visszavenné a diagnosztikai ellátásokat a magánszolgáltatóktól.

Nyáron Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy a 2018-as választás egy új korszak kiépítésének a felhatalmazása, mint mondta: "Szeptembertől nagy változások előtt állunk.

„Kulturális korszakba kellene ágyazni a politikai rendszert”

– mondta, hozzátéve, a közéleti viták pont a kultúra területén robbantak ki.

„Véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink" – mondta.

A Kárpát-medence újraépítését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak nyári beszédében.

Szólt a kereszténydemokrácia és a liberális demokrácia közötti különbségről, valamint arról, hogy szerint Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. A kormányfú úgy vélte, az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 12:10
×
×
×
×