Infostart.hu
eur:
355.38
usd:
312.97
bux:
139406.71
2026. június 24. szerda Iván
Speedmarathon nemzetközi akció.
Nyitókép: MTI

Rászállnak a rendőrök az autópályákra - razzia egész szeptemberben

Péntektől összehangolt akció keretében a gyorsforgalmi utakon ellenőrzik a közlekedőket - mondta Óberling József, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője. Az akció szeptember végéig tart, de ha nem javul a közlekedési helyzet, akkor meghosszabbítják.

Pénteken hat órától az országos rendőrfőkapitány

koncentrált ellenőrzést rendelt el a gyorsforgalmi utakon.

Az M1-es, M3-as, M5-ös, M7-es autópályán, valamint az M0-s, M35-ös, M85-ös és M86-os autóutakon van a rendőrség szerint a legnagyobb gond, ezért nemcsak az érintett megyei rendőrök, hanem a szomszédos megyék állománya, a készenléti rendőrség és a légi rendészet is részt vesz az akcióban - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, a ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetőjétől.

"Az ellenőrzés szeptember 30-ig tart, de ha a helyzet nem változik, akkor folytatni fogjuk"

- mondta a főosztályvezető, aki arról is beszélt, hogy rendszeresen, és nem csak kampányszerűen végeznek sebességmérést, és nemcsak a Véda-rendszerrel, vagy látható módon, hanem civil gépkocsikba szerelt traffipaxokkal is.

"A számok egyértelműen azt mutatják, hogy nőtt az átlagsebesség, a többség gyorsabban hajt, mint két évvel ezelőtt" - mondta a tapasztalatokról Óberling József, azt viszont cáfolta, hogy a civilnek látszó autókkal végzett ellenőrzéseken belehajszolnák az autósokat a gyorshajtásba.

"Nem szükséges a mért autó sebességével közlekedni a rendőrautónak ahhoz, hogy a sebességét meg tudja mérni, sőt még az sem szükséges, hogy egy irányba haladjanak. Azt el tudom képzelni, hogy a mérés után a megállított autós érzékelhette úgy, hogy őt üldözik, de valójában megelőzni kívánták, megállítani és felelősségre vonni" - mondta a szakember.

Arról is beszámolt, hogy évente 500-600 ezer gyorshajtásos ügyben járnak el, és

a megengedett sebességet jelentősen túllépők száma nem csökken, hanem növekszik.

"Az év első felében már több mint 300 ezer eset történt, ebből arra lehet következtetni, hogy év végéig a 600 ezer gyorshajtó idén is meglesz.

Bírságösszegben 8,5 milliárd forintnál járunk már

ebben az esztendőben" - mondta Óberling József. Másfélszer több bírságot osztottak ki idén az első félévben, mint egy évvel korábban.

"A bírságolás nem célja, csupán egyik eszköze annak, hogy a szabályok betartására ösztönözzük a járművezetőket. Minden törekvésünk ellenére azt látjuk, hogy romlik a közúti fegyelem, kevésbé szabálykövetők az autósok" - tette hozzá.

A Véda-rendszer működésével, a szupertraffipaxokkal elégedettek, csak kisebb műszaki hibák fordulnak elő vele, és egyelőre nem gondolkodnak azon, hogy bármelyiket is új helyszínre telepítsék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

A következő napok kánikulai időjárása komoly bevételkiesést jelent a gazdáknak. Az extrém meleg a haszonállatokat is megviseli, rosszabbul tejelnek és alig híznak ilyenkor. Az aszály is súlyosbodik, holott szénából már most sincs elég – mondta el az InfoRádióban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

A fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság ma már nem pusztán környezetvédelmi hívószó, hanem mérhető gazdasági tényező. A hulladékból előállított energia, az anyagok visszaforgatása és a technológiák kiépítése a GDP-ben, az energiamixben és az ellátásbiztonságban is megjelenik. Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, a KSZGYSZ Akkumulátor és Energiatárolás Munkacsoportjának tagjával beszélgettünk egy interjú keretében, ahol többek között elhangzott, hogy az akkumulátort tartalmazó elektronikai eszközök gyors terjedése és az akkumulátoripari gyártási kapacitások bővülésével Magyarországon is jelentősen nőni fog azoknak az értékes hulladékáramoknak a mennyisége, amelyekből kritikus nyersanyagok nyerhetők vissza. Simon Anita azt is kiemelte, hogy ha nem épül ki időben megfelelő háttér a hamarosan nagy mennyiségben megjelenő akkumulátorok, elektronikai hulladékok, napelemek feldolgozására, akkor azok hulladékként vagy lerakóban fogják végezni, növelve a környezeti terhelést, vagy külföldre kerülhetnek bennük az értékes nyersanyagokkal együtt. A megoldás kulcsa az uniós keretekhez illeszkedő, zárt és szabályozott működés, az ipari léptékű technológia, a magas szintű biztonsági sztenderdek és az adatalapú transzparencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×